Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
TANULMÁNYOK ARRABONA 2015-2018. 53-56. A pénzszűkében lévő központi kormányzat igyekezett a nagy költségeket akár más tartományok adóiból, onnan származó bevételekből is finanszírozni. így fordulhatott elő, hogy 1667-ben - egy március 14-én a győri vár siralmas állapota miatt tartott hadi konferencia következményeként9 - a Csehország által fizetendő hadiadóra terhelték a győri erődítésekhez szükséges 10 000 forintot.10 Ennek a tervnek megvalósulásában azonban komolyan kételkedhetünk, hiszen 1667 októberében I. Lipót császár és király (1657-1705) a győri harmincadhivatalnak írta elő, hogy évente 15 000 forintot adjon a győri vár erődítésére.11 Egy pár évvel későbbi kimutatás alapján az előirányzott pénzt végül a győri élelmezési hivatal pénztárában vette fel a vár parancsnoka és használta fel a „Schloss” javítására és a vízi építkezések végrehajtására.12 Az ebben az időszakban keletkezett iratok egyébként következetesen Wassergebauként emlegetik a Győrben zajló nagyszabású építkezéseket. A Rába és a Rábca medrében és a várárokban lefolyt munkák egyik jele, hogy több esetben is a Hajózási Hivatal biztosított hajókat az építőmesterek részére. Maga Wymes is kijelentette egyik levelében - miután elismerte, hogy ő hivatását tekintve építőmérnök és nem vízépítő-mérnök - hogy Győr várát rendben megépítették, de a védőművekre a legnagyobb veszélyt maga a víz és a jég jelenti.13 A Rába és a Rábca felőli oldalon épített védőművek közötti szakaszok pedig egyfajta zsilipként funkcionáltak, amivel lehetett szabályozni a várárokba és az előművek előtti árokba kerülő víz mennyiségét. Az árok mélységének és szélességének fontosságát hadászati szempontok is előírták, hiszen így ostrom esetén az ellenség nem tudott aknákat telepíteni a bástyák és az előművek alá.14 Az 1667-1668 folyamán kelt jelentések beszámoltak ugyanis arról, hogy a Duna több nagy áradást követően - megtöltve a várárkot a déli oldalon is - a külső védőművek egy részét egyszerűen elmosta. Wymes javaslatára Montecuccoli további vízi építkezéseket kezdeményezett.15 Ennek eredménye lehetett, hogy 1669-ben Francesco Fatinelli itáliai vízépítő-mérnök dolgozott a győri vár előterén és a folyók szabályozásán.16 1671-ben az Udvari Kamara további 20 000 forintot irányzott elő Győr előműveinek kiépítésére, igaz fedezet nélkül, hiszen Wymes mérnök több esetben is je9 ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1667. März. nr. 67. (Bd. 332. föl. 133.) 10 ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1667. Aug. nr. 85. (Bd. 332. föl. 446.) A bemutatott összegek ún. számítási forintban értendők, amennyiben a forrás megjelöli, hogy rajnai vagy magyar forintról van szó bizonyos költséghelyek esetében, akkor mindenképp feltüntetem, hogy milyen fajtáról van szó. Összevetésként: 100 magyar forint = 80 rajnai forint, azaz 100 rajnai forint = 125 magyar forint, 1 rajnai forint = 60 krajcár, 1 magyar forint = 100 dénár. 11 ÖStAKAAFA 1667. okt. 2. Nagyon is jelentős összegnek számított ez a kiadás, ha tudjuk, hogy a Magyar Kamara az 1650-1670-es években átlagosan évente 75 000 forint harmincadjövedelmet számolt el. Kenyeres: A Magyar és a Szepesi 17. 12 ÖStA FHKA HFU 1671. jan. 20. (Kt. 529. [r. Nr. 232.] föl. 234-298., itt: 239-240.) 13 ÖStA FHKA HFU 1671. aug. 26. (Kt. 535. [r. Nr. 234] föl. 191-194.) 14 ÖStA KA AFA 1664-13-11. „Beschreibung von der Festung Raab wie sie jezige Zeit beschaffen auch was noch daran zuverbessern ist.” 15 ÖStA FHKA HFU 1667. márc. 11. (Kt. 508. [r. Nr. 223.] fol. 183-185); ÖStA FHKA HFU 1668. júl. 11. (Kt. 514. [r. Nr. 225.] fol. 29-34.) 16 ÖStA FHKA HFU 1669. okt. 1. (Kt. 521. [r. Nr. 228.] fol. 1-4.) 148
