Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
ARRABONA 2015-2018. 53-56. TANULMÁNYOK illetve átszervezéséhez vezettek. Bár a hadügyi koncepcióváltás legfőbb elemei az 1680-1690-es évek tekintetében nagy vonalakban már ismertek, a részletek, a különféle tervezetek megvalósítása, illetve a folyamat több szempontú elemzése ez ideig váratott magára. A feleslegessé vált katonai objektumok, a végvári szervezet és a vitézlő rend felszámolása és ezzel párhuzamosan a hadügy átszervezésének természetes igénye véleményem szerint alapvetően az oszmánok háttérbe szorításával párhuzamosan előállt funkcióvesztésből adódott. Mindezek mellett a 17. század folyamán igen erősen militarizálódott magyarországi társadalom demilitarizálása, valamint a végvárak ellátására létrehozott és működtetett hadi finanszírozási rendszernek a formálódó állandó hadsereg igényei szerinti átalakítása jelentették a legfontosabb megoldandó feladatokat.4 Szűkebb témánk, a győri erődváros és helyőrség helyzetére tekintve hasonló tendenciákat követhetünk nyomon. Közismert, hogy a Mosoni Duna-Rába-Rábca folyók összefolyásánál fekvő erődítmény a bécsi császárváros védelmében a 16-17. század folyamán meghatározó szerepet töltött be. Igen ám, de Buda 1686. évi újbóli megszerzése, a török elleni front mind délebbre helyeződése Győr esetében is felvetette az új funkció megtalálásának szükségességét, valamint az itteni helyőrség további alkalmazásának kérdését. A tanulmányban arra keresem a választ, hogy az 1660-1700-as években hogyan alakult az erődváros mint katonai objektum sorsa és német, illetve magyar helyőrsége milyen finanszírozási feltételek mellett kereste a túlélés lehetőségét. Részletesebben mutatom be a győri német helyőrség fizetésének és ellátásának kérdését, hiszen a források révén kiválóan illusztrálhatok az ezekben az évtizedekben zajlott folyamatok. A korabeli Győr hadi viszonyainak feltárásához elsősorban az Udvari Kamara Bécsben őrzött magyar sorozatában végeztem kutatásokat, amelyeket sikerrel egészítettem ki az Udvari Haditanács fennmaradt lajstromkönyveivel.5 Jelen tanulmány középpontjában a győri német helyőrség fizetési nehézségei állnak, a magyar katonák Alsó-Ausztria által történő fizetését a vizsgálat során nem tárgyalom. Éppen ezért az Alsó-Ausztriai Tartományi Levéltár által erre a kérdéskörre vonatkozó forrásai kimaradtak, amit egy jövőbeli tanulmányban szeretnék pótolni. A relatív gazdag forrásanyag mellett a korszakra vonatkozóan a bőséges szakirodalom meglehetősen sok támpontot és fogódzót nyújtott. A győri erődváros karbantartása az 1660-1690-es években Az 1550-1560-as években kiépített győri erődítmény az 1660-1670-es években újabb hatalmas változáson esett át, egészen pontosan nem maga a katonai objektum, hanem annak előtere. Érsekújvár 1663. évi elvesztése, majd az 1664. évi hadjárat is arra ösztönözte a bécsi udvari döntéshozókat, hogy a török elleni védelmi 4 Ezt a folyamatot tártam fel könyv alakban is megjelent doktori disszertációmban: Oross: A Magyar Királyság. A 17. századi hadügyi változásokra összefoglalóan 1. Czigány: Reform vagy kudarc. 5 Az Osztrák Állami Levéltárban, az Udvari Kamara Levéltára magyar sorozata (Hoffinanz Ungarn) volt a leghasznosabb, a Hadi Levéltárban az Udvari Haditanács lajstromkönyveit (Hofkriegsrat Protokolle) használtam, a Haditanács korabeli iratait sajnos a 19. századi selejtezések során, csekély kivételtől eltekintve megsemmisítették. A selejtezésre lásd Pálffy: A modem hadtörténetírás 543, 550.
