Cserhalmi Zoltán - Kelemen István: Arrabona - Regionális Tudományos Évkönyv 53-56. (Győr, 2018)
Tanulmányok - Oross András: A győri vár és helyőrsége a 17-18. század fordulóján
OROSS ANDRAS A GYŐRI VÁR ÉS HELYŐRSÉGE A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN Oross András A GYŐRI VÁR ÉS HELYŐRSÉGE A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN Történeti irodalmunkban egy-egy vár 16-18. történetének monografikus igénynyel történő megírására mindeddig kevesen vállalkoztak. Jelen esetben nem a vár mint katonai objektum történetére (országos történetbe ágyazott helytörténeti adatok, építéstörténet, ostromok, esetleg a helyőrség létszáma) gondolok, hanem sokkal inkább egy-egy erősség tágabb környezetének, azaz a várhoz tartozó uradalom viszonyainak, a vár melletti város, vagy éppen a vár és a főkapitányság kapcsolatának ismertetésére. Újabban ilyen kivételesnek számító példamutató feldolgozások születtek Murány és Keszthely várairól.1 A győri vár és erődváros, a Győri Főkapitányság és Győr város 16-17. századi viszonyairól meglehetősen széles ismeretekkel rendelkezünk.2 Különösen igaz ez a vár építéstörténetére, a várra vonatkozó ábrázolásokra, vagy éppen a győri vár magyar katonaságának pályafutására, szerepére.3 Azonban apró hiányérzete lehet az érdeklődőnek, ha kifejezetten a vár és a település 17. század végi, 18. század eleji időszaka érdekli, amelynek vizsgálata még országos tekintetben is a várkutatás egyik mostohagyermekének számít. Pedig ez az időszak több olyan kutatási lehetőséget rejt magában, amely országos és helyi szinten is új elemekkel gazdagíthatja ismereteinket. Miközben általában gazdag és sokrétű forrásanyag áll rendelkezésünkre, gyakorlatilag kimeríthetetlen a felvethető kérdések spektruma, és az ezekre adott válaszok bizony alapjaiban változtathatják meg a korszakról alkotott képünket. Az 1664. évi vasvári béke és az 1711. évi szatmári megegyezés közötti időszakot hagyományosan a magyar rendiség háttérbe szorításaként, a bécsi székhellyel működő Habsburg Monarchia összbirodalmi érdekeinek előtérbe kerüléseként értékelte ez ideig a magyar történettudomány. Az 1680-1690-es években történt meg ugyanakkor a törökök kiűzése a Magyar Királyságból, amely tucatnyi olyan problémát vetett fel, amelyek megoldása vagy éppen meg nem oldása hosszú távon kihatott az ország sorsának alakulására. Szembeötlő változások zajlottak Magyarország határvédelmében, a háborús gazdaság és a militarizált társadalom mechanizmusaiban, de a közigazgatás szintjén is új szelek fújtak. A változások velejárója, hogy a hadügyi berendezkedés, a gazdaság, a társadalom bizonyos korábban megszokott elemei eltűnnek, felszámolják őket és helyükbe az új korszakhoz alkalmazkodva már újfajta mechanizmusok lépnek. Nincsen ez másként a hadügyigazgatásban és a várvédelmi rendszerben sem. A magyarországi hadügy és határvédelem 1683-ig tartó dualista igazgatása a közvetlen török veszély elmúltával - ha nem is teljességgel, de alapjaiban - szükségszerűen megszűnt, miközben megindultak azok a hadügyi, társadalmi és gazdasági változások, amelyek a hódoltság ideje alatt megszilárdult rendszer felszámolásához, 1 Murányra legújabban: Sarusi: Murány végvár, Keszthelyre: Végh: Keszthely végvárváros. 2 Gecsényi: Városi önkormányzat, Gecsényi: Győr városa, Pálffy: A Császárváros védelmében, Villányi: Győr vár és város helyrajza. 3 Filep: Győr XVII. századi, Székely: A győri vár, Székely: Kép és valóság, Pfannl: A győri vár, Pfannl: Régi ábrák, Pfannl: Kézirajzi tervek, Filep: Győr XVII. századi, László: A győri Püspökvár, Levárdy: A középkori győri székesegyház, Bánkúti: Két katonáskodó, Kiss: A XVII. századi Győr. 145
