Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Prohászka Péter: A sobori késő avari temető Rómer Flóris és Mihálydy István feljegyzései tükrében
PROHÁSZKA PÉTER A SOBORI KÉSŐ AVAR TEMETŐ RÖMER FLÓRIS ÉS ... zott nem található a Miháldy-gyűjtemény anyaga. A gyűjteményben mindössze öt, 1956-ban leltározott sobori lelőhelyű kerámiaedény van, amelyek előkerülési körülményeivel kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre semmiféle adat (12. kép). Soborról — mint arra már utaltunk — kerültek leletek a győri főgimnáziumba, melyeket Polgár Dénes plébános küldött a régészeti szertárnak. (Börzsönyi 1888, 180.; Fettich 1943, 7.) A tömör bronz karperecpár, a kékszínű gyöngycsüngős fülbevaló és az aranyozott bronz övdíszek valószínűleg több sírból származtak. (Fettich 1943, VI. t., 1-12) A temetkezési szokások A sobori temetőben a késő avar korszakra jellemző csontvázas korhasztásos temetkezések kerültek elő. (Daim 1987, 65-66.) Rómer nyomán Tomka Péter rekonstruálta a sírok tájolását (Tomka 1975, 29-30.), amelyekre az észak-déli és az északnyugat-dél-délkeleti volt a jellemző, ugyanakkor egy esetben — a XVIII. sírnál — északkelet-délnyugati volt a tájolás. (Tomka 1975, 30.) Míg a kora és középavar korban a nyugat-keleti tájolás a meghatározó, addig a 7. század végétől fokozatosan e szokás megváltozik, mint az jól megfigyelhető az alattyáni vagy a leobersdorfi temetők esetében is. (Kovrig 1963,89-91.; Daim 1987, 70-71.) A késő avar síroknál az északkelet-délnyugati tájolás vált uralkodóvá, amely azonban fokozatosan egyre inkább az észak-déli tájolásba ment át. (Daim 1987, 70.) Ennek hátterét többféleképpen magyarázzák, mint például a tradicionális változásokkal vagy a sírba helyezés évszaki idejével. A sírok mélységét Miháldy mindössze a felénél adta meg, amelyek a 150 és 275 cm között ingadoznak. így a feljegyzett sírmélység jó-56 M h 12. kép Sobori lelőhelyű edények a Veszprémi Múzeum gyűjteményében 69
