Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Prohászka Péter: A sobori késő avari temető Rómer Flóris és Mihálydy István feljegyzései tükrében
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK val nagyobb volt, mint a korszakra jellemző 100-160 cm. (Daim 1987, 74-75.) A közel három méteres mélység részben a Rába iszaplerakodásával magyarázható. Eltérést a sírok hosszúságánál és szélességénél nem jegyzett fel Miháldy, amint valószínűleg nem sikerült megfigyelnie az esetleges koporsókra utaló nyomokat sem. A XIX. sír a többitől eltér a gödör kör alakja miatt, ám mivel további adat nem áll a rendelkezésünkre, így annak besorolása nem végezhető el. A dokumentált 24 temetkezés közül mindössze egyben (XII.) került elő a korszak jellemző, öntött övgarnitúrája, amelyben így bizonyosan egy férfi nyugodott. Női ékszerek, főképpen bronz csüngős fülbevalók különféle változatai pedig öt sírban (VII., XIV., XVII., XVIII., XXIII.) voltak. A temetőrészben feltárt gyermeksírok száma nem volt nagy, mindössze háromban (XV., XVI., XXIV.) nyugodtak kiskorú gyerekek. (Daim 1987, 100., 153-154.) A mellékletek értékelése A sobori temetkezések legnagyobb részében volt melléklet, csupán a IV. és a XXIV. sírok esetében nem jegyzett fel a plébános semmilyen leletet. A késő avarkori temetőkben a melléklet nélküli sírok nem számítanak ritkaságnak. (Daim 1987, 120.; Herold 2010,148.) A sobori temető leggyakoribb melléklete a jelentések szerint az agyagedény, illetve a vaskés volt. A kerámiaedények A sobori temető sírjaiból származó edények talán a XVII. sír lassú korongon készült darabjától eltekintve a kézzel formált késő avarkori kerámia közé tartoztak. (Herold 2010,144-146.) A formák — a hasas bögre, a kihajló peremű fazék, valamint a csuporfoma egyaránt megfigyelhető a korszak temetőiben, mint például a zillingtali avar temetőben, ahol ezen edények a kézzel formált (HG) 2 és 3-as csoportba tartoznak. (Herold 2010,12., 18., 128.) Az edények sírbeli helyzeténél többféle variáció figyelhető meg. Ajobb láb mellett (II., IX., XIV.), a térdénél (XL, XVIII.), lábfejnél (XIII., XVI.), valamint a bal lábnál (I., VI., VII., XV.) került elő a legtöbb edény. Ugyanakkor a III. sírban a két lábfej, a VIII.-ban pedig a két kéz között voltak a darabok. Mindössze két temetkezésben (X., XII.) került elő edény a fej bal oldalán. Két edény a leltárkönyvi bejegyzés szerint a XII. sírban volt, aminek azonban ellentmond Rómer sírrajza. A sobori temetőben így nem csupán a lábvégnél és a fejnél kerültek elő edények, hanem a csontváz más részein is. (Herold 2010,150.) Mint arra a XIV. sír edényénél talált madárcsontok utalnak, valószínűleg ételmellékletekkel ellátva helyezték a különféle típusú kerámiákat a sírokba. Vaskések A másik igen gyakori melléklete a sobori síroknak a különféle vaskések voltak, melyek női, gyermek és férfisírokban egyaránt előfordulnak. (Daim 1987, 96-97.) Funkciójuk a női és férfi temetkezéseknél eltérő, míg a nőknél eszközök, addig a férfiaknál fegyverként kerültek elhelyezésre. (Tomka 1972) A XIV. sírban talált vaskarika töredék talán a késhez tartozhatott. (Daim 1987, 97.)
