Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)

Prohászka Péter: A sobori késő avari temető Rómer Flóris és Mihálydy István feljegyzései tükrében

PROHÁSZKA PÉTER A SOBORI KÉSŐ AVAR TEMETŐ RÖMER FLÓRIS ÉS ... a Győri Közlönyben „Régészeti bulvárlat” címmel: „...örömtelt kebellel léptem hát ki a partra, szemlét tartani a tér fölött s alig néztem körül, azonnal észrevettem a föld emelkedéséről, hogy a földnek, amelyen állok, ős temetkezési vagy lakhelynek kell lennie, miután megtudtam, hogy e tér a sobori határban esik... Battyányi Géza grófnak.. .bizalommal fordultam tehát az uradalom kormányzójához Békésy Mihály kitűnő gazdatiszthez, ki a tudományos dolgokat kedvelő urasága nevében a tudo­mányos kutatást azonnal kegyes volt megengedni. Meglévén az engedély a kutatásra, kirándultam tehát 1875. évi május hó 18., 19., augusztus 6. 24. és 1876- évi augusztus 9., 10., 14., 17-ikén a sopronmegyei so­bori határbani nagy munkára... Az említett sobori határban tehát mintegy 150 □ méternyi téren 37 sírt ásattam föl. A sírok meglehetős rendben vannak egymástól 40, 60 és 70 cm távolságban, 195 cm. mélyen az anyaföldben, mely fölött 80 95 cm-re iszapolás vagyis öntés föld áll, tehát a váz körülbelül 280 cm mélyen van. A sírok hossza különböző. A legkisebbek 115 cm hosszúak s 40 cm. szélesek, a legnagyobbak 240-250 cm hosszúak s 80,90 és 100 cm szélesek. Minden sírban 1 kis bögre vagyis fazék a váz jobb vagy bal oldalánál jobb vagy bal­­felől a fejnél, volt a szájban is alkalmazva és a két kézszár közt az ágyékcsigolyákon. A bögrék legnagyobbikának átmérője a szájnál 9 cm., a talpnál 8 cm., legna­gyobb bősége 13. cm., magassága 13 cm., legkisebbikének pedig átmérője a száj­nál 7 cm., a talpnál 4 У2 cm., legnagyobb bősége 8 cm., magassága 9. cm. Némely bögrében kis állat-csontokat találni. Volt olyan váz is, mely mellett só­lyom madár csontjai találtattak. A vázak mellett többnyire a czombcsont izületi bütyke táján egy agyag orsó, a közép kézcsontok körül majd jobb, majd bal felől 1 vaskés, az alkar singcsontja és az orsócsonton majd jobb- majd balfelől bronz — vagy durva üveggyöngyből kar­­perecz, a kereszt- és csipőcsonton bronz- és vascsatok s karikák, a csonton kül hali­­járatnál bronzfüggő, melynek alján kék gyöngyszem dísztik, egynél művészileg készült nem arany, csak aranyszínbe márott függő, melynek felső karikáját egy kí­gyó alak képviseli, az állkapcsa és a fejgyám körül durva setétzöldes és apró sárga üveggyöngyök, a balláb közép lábcsontjai mellett három élű nyílhegy és a jobblab­­nak sark és ugrócsontjai táján mint egy kés olyan vasszurony van. A vázak észak­tól délnek szabályosan feküsznek. A felső végtag csontjai a törzs és a medencze mel­lett alkalmaznók. A koponyákat, melyeket épen kivehettem s a bögréknek egy részét némi apró­lékossággal szerencsés voltam nemzetünk múzeumának fölajánlani. A helyiség és a sírok térképét is szerencsés voltam dr. Rómer Flóris hazánk ki­tűnő régészének kezeibe juttatni, ki is ezen tudományos kutatásnál tett jelentésemre a múlt évi augusztusban szíves volt megjelenni s a hely színen tett ásatásban nagy örömét nyilvánítá előttem ezen igen érdekes s a szelczeni sírokkal egyaránt tanul­ságos fölfödezésem fölött.” (Miháldy 1876) 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom