Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Kerny Terézia†: Rómer Flóris közgyűjteményi hagyatéka, javaslat egy repertóriumra
KERNY TERÉZIA RÖMER FLÓRIS KÖZGYŰJTEMÉNYI HAGYATÉKA, JAVASLAT... leteket sem nélkülöző, a hercegnőt határozottan befeketítő derék atyák elbeszélése azonban csak részben fedte a valóságot. A helyzet ugyanis valójában az volt, hogy miután Luisa Charlotte Bourbon özvegyen maradt, titokban morganatikus házasságot kötött művelt, az irodalom iránt élénken érdeklődő udvarmesterével, Gian Francesco di Rossi (1838. július 22.) lovaggal. Az újdonsült férj immár jelentős anyagi háttér birtokában, szenvedélyesen gyűjteni kezdte a régi kódexeket és incunabulumokat. Halála után, az immár másodszor is megözvegyült hercegnő 1855. március 6-án a római jezsuitáknak adományozta férje időközben tekintélyesre gyarapodott könyvtárát.51 Römer, Fraknói közlését követően, ismét tanújelét adva kiváló emlékezőtehetségének, egyértelműen azonosította a hat évvel korábban, Keszthelyen hallott információk alapján a kódexet, s utólagosan bejegyezte jegyzőkönyvébe a „római könyv” bejegyzést, értékes adatokat nyújtva az azóta Missale fratrum minorum secundum consuetudinem Romanae curiae címmel nyilvántartott misekönyv provenienciájának egy közbülső, kevésbé ismert állomásához. Az információ, amit 1861-ben hallott, tehát igaznak bizonyult. „A meg hóit Fest. gróf”, azaz Festetics László (1785-1846) pazarló életvitele miatt örökösei, Tasziló és II. György szigorú takarékossági intézkedésekre kényszerült a már édesapjuk idején zárgondnokság alá helyezett birtokon. Alighanem ez a helyzet kényszerítette rá őket a felbecsülhetetlen értékű hungaricum eladására aukción, vagy más úton, mely hamarosan Johann Paul Kaltenbaeck (1804-1861) udvari történész tulajdonába került, hogy tőle azután még újabb kalandos vándorlások során a Vatikáni Könyvtár Biblioteca Rossiana gyűjteményében kapjon végre méltó helyet.52 Egyéb hagyatékok a Tudományos Irattárban A jegyzőkönyvek mellett a hagyaték másik, terjedelmesebb részét a Gerecze Péter által felvett jegyzék alapján 74 csomagnyi, illetve jelzés nélküli, a legkülönbözőbb témákat felölelő hatalmas anyag képezi. 1989-es társulati előadásomban bővebben ismertettem, majd közöltem az Archaeologiai Értesítőben néhány figyelemre méltó különlegességet.53 Kiadtam belőle még az 1989-es Johannes Aquila-tanulmánykötetben A magyar jelmezről című kiadatlan kéziratát.54 Két rövid közleményben pedig könyvészeti, címertani és könyvfestészeti adalékokat tettem közzé az időközben sajnos megszűnt Pavilonban.55 A harmadik nagyobb tudományos irattári egységet a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának, majd jogutódjának, a Műemlékek Országos Bizottságának iktatott iratai, azaz közkeletű nevükön a MOB Iratok képezik. Feldolgozásukat évek óta Bardoly István végzi. A Rómerre vonatkozó néhány iratanyagra a Váradi kőtöredékek (Kerny Terézia) és a Johannes Aquila kötetekben (Zakariás János) történt hivatkozás, illetve felsorolás. Kutatásuk a Könyvtárban őrzött iktatókönyvek és az eredeti, restaurált iratok mikrofilmjei segítségével lehetséges. Sajnos az iratanyag egy részét az elmúlt évtizedek folyamán kiselejtezték. 173