Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Kerny Terézia†: Rómer Flóris közgyűjteményi hagyatéka, javaslat egy repertóriumra
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK Forster Központ, Tervtár A Tervtárban található gyűjtemény egyrészt tartalmazza a szétválasztott MOB iratok rajzi dokumentációját, melyeket helységek szerint elrendezve őriznek, tartalmazza továbbá Rómer Flóris megjelent műveinek nyomdai kliséit. Forster Központ, Fényképtár Nagy mennyiségű üvegnegatív és pozitív fényképet tartalmaz. Pontos menynyiségük egyelőre ismeretlen, egyedül a zacskókra, illetve a pozitív felvételek hordozókartonjaira bélyegzett Dr. Rómer Flóris F. hagyatékából felirat jelzi a forrást. Forster Központ, Könyvtár Rómer Flóris könyvtára a Forster Központ könyvtári állományának törzsanyagát képezi, melyről külön jegyzék készült.56 Forster Központ, Kézirattár 1861-ben a nyugalomba vonuló Hunfalvy Pál javaslatára Rómer Flórist kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia „oklevél, kézirattár és akadémiai érem-tár” őrévé, mely tisztségét 1871-ig viselte. A Kézirattár anyagát 16 szakra rendszerezte, ezek egyik legértékesebbike a „Latin Codex” nevet kapta.57 Az elnevezés tulajdonképpen nem kódexgyűjteményt jelentett, hanem kódexekkel kapcsolatos szakcsoportot, mert benne másolatok, kéziratok egyaránt előfordultak.58 1864. május 16-án az MTA rendes tagjává választották. Székét 1872-ben foglalta el. Előadása a régi magyar viseletről szólt. Nem véletlenül. Az előzmények 1863-ig nyúltak vissza. Székfoglalójával egy évtizede tartó heves, elfogultságot és indulatokat sem nélkülöző vitára tett pontot.59 A Kézirattárban őrzött hagyatéka részben a Magyar Irodalmi Levelezés (4r 89) fondban található, melyek közül R. Várkonyi Ágnes tett közzé néhány dokumentumot 1996-ban,60 a másik része az 1858-ban megalakult Archaeologiai Bizottság iratanyagában található töredékesen, melynek Rómer 1860-tól kezdve volt a tagja. Ez az anyag iratokat és képanyagot (rajzok, metszet) tartalmaz.61 Képanyagát táblázatba rendezve Szentesi Edit állította össze néhány évvel ezelőtt.62 1863-ban Rómer átvette a Bizottság titkári feladatait is, s ettől kezdve tíz éven keresztül irányította a Bizottság ügyeit, de szerkesztette lapját, az Archaeologiai Közleményeket is ugyancsak 1863-tól 1872-ig, miután Ipolyi Arnold egri kanonokká történt kinevezése után átadta neki. Az Archaeologiai Bizottság legmaradandóbb kiadványa az 1868-ban alapított, 1869-től máig folyamatosan létező Archaeologiai Értesítő volt, melynek létrehozása Rómer elévülhetetlen érdeme. Titkári minőségében hivatalosan is foglalkozhatott a már 1860-tól folyamatosan kutatott Corvinákkal. Több éves kutatómunkájának eredményeiről, a zömmel általa fölfedezett kilencvenhét Corvináról 1876-ban számolhatott be az akadémiai nagygyűlésén. 174
