Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Mázi Béla: Rómer Flóris és az Akadémiai Könyvtár
MÁZI BÉLA RÖMER FLÓRIS ÉS AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR lentette utasításait az Akadémiai Könyvtár tisztviselői számára.25 Előírta, hogy a kéziratok külön osztályt képezzenek, s róluk külön betűrendes katalógust kell felállítani. A Trattner-Károlyi-házban el is kezdődött a munka, s az itt-ott fennmaradt régi jelzetekből arra lehet következtetni, hogy a kéziratokat tematikusán tárolták. Katalógus azonban nem maradt fenn. Egy akadémiai rendelet előírta, hogy tagok tértivevény mellett kölcsönözhettek kéziratokat is. Az Akadémiai Könyvtár akkoriban zártkörűen működött, nem akadémikusok csak külön engedéllyel látogathatták. Az Akadémia az új intézetek mohóságával mindent gyűjtött, amit számára felajánlottak, így tekintélyes éremgyűjteménnyel rendelkezett. Első kezelője, Erdy János, 1858-ban számolt be az állományról Paúr Ivánnak.26 Eszerint az akadémiai numizmatikai gyűjtemény több mint 8 és félezer darabot számlált, azon kívül még egy zsáknyi vegyes, kevéssé értékes pénzérmét. A napi könyvtárosi-kézirattárosi munkáról nem találhatók jelentések, dokumentumok, így azokra az adatokra lehet támaszkodni, amelyek az Akadémia levéltárában fennmaradtak, vagy éppen Rómer leveleiben felbukkannak. Bár kézirattárnoki esküokmánya december elsején kelt, Rómer Flóris már hetekkel korábban munkába állt. 1861. november 3-án javaslatot nyújtott be a kézirattár gyarapítására.27 Javaslatainak megvalósítása révén az Akadémia lassanként nemcsak az összes hazai okleveles anyagot tehetné magáévá, a nemzet és a haza történetét kutatók számára nélkülözhetetlen „anyagtár” alapját is megvethetné. (Itt annyit érdemes közbevetni, hogy 1848-ban éppen a Magyar Tudományos Akadémia javasolta egy magyar nemzeti levéltár felállítását, akkor sikertelenül.28) A gyűjtemény kialakítására háromféle módot javasolt Rómer Flóris. Először is okleveleket és kéziratokat kellene vásárolni. Ha erre nincs mód, akkor el kellene érni, hogy a családi levéltárakat ajándékul vagy megőrzésre adják át az Akadémiának. Viszonylag kevés költséggel járna, de legbiztosabb módja lenne a gyarapításnak, ha a családi levéltárakat az Akadémia lemásoltathatná. Rómer a november 4-i kisgyűlésen fel is olvasta javaslatát. Jellemző módon a vásárlást nem támogatták, mondván, az a Nemzeti Múzeum dolga, az oklevelek másoltatását azonban egyöntetűen támogatták az akadémikusok, egyben megbízták Rómer Flórist, hogy a Rajki család okleveleinek másoltatását megkezdje, mivel a család előzetesen engedélyt adott arra Rómer Flórisnak.29 Közben Görgey István is jelentkezett, hogy átengedi másoltatásra családi irataikat, majd a Rumy család jelezte, hogy másoltatni engedi családi levéltáruk egy részét. A munkára (oklevelek másolására) jelentkezők is akadtak. A kezdeményezés azonban nem járt sikerrel, talán a személyi feltételek hiánya, vagy anyagi szempontok játszottak szerepet, nem tudjuk. Napi munkája mellett időt szakított arra is, hogy a szabadságharcban való részvételük miatt emigrációba kényszerült tudós egyházi társai ügyével is foglalkozzon. Rómer győri barátjának, Ráth Károlynak írt egyik 1862-es levelében említi, hogy tud Rónay Jácint hazatérési szándékáról, s mindent el fog követni, hogy barátja hazatérhessen.30 Egy 1863 februárjában Horváth Mihálynak írt levélben közli, hogy tu119
