Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)
Mázi Béla: Rómer Flóris és az Akadémiai Könyvtár
ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK domása szerint sem a kormányzat, sem a klérus nem támasztana nehézséget, ha Horváth Mihály haza kívánna térni. Számára pedig nagy büszkeség lenne, ha ő adhatná vissza a hazának Horváth Mihályt.31 Eközben épült az Akadémia palotája, és a könyvtár működését már a költözés előkészületei határozták meg. Olyannyira, hogy 1864-ben teljesen fel is függesztették a könyvtári szolgáltatásokat. Hunfalvy főkönyvtárnok indítványára 1863 tavaszán felkértek egy bizottságot, hogy dolgozza ki a könyvanyag palotába történő átszállítását, valamint tegyen javaslatot a könyvek szakrend szerinti felállítására. A bizottság — amelynek beadványát 1863 nyarán fogadták el —javasolta a Telekikönyvtár anyagának összeolvasztását az akadémiai könyvanyaggal, egyébként a szakrendszer felállítása értelmét veszítené. Ennek érdekében kikérték és megszerezték a Teleki család belegyezését is.32 A könyvtár állományát 24 (alszakokkal együtt 76) szakra osztották. A 24. szakot a kéziratok képezték, ezt később a könyvtári szakok analógiájára szintén alszakokra osztották. Az Akadémiai Könyvtár állományát — mivel már nem akarták tovább fizetni a mindig emelkedő bérleti díjat — 1865 tavaszán szállították át a még épülőfélben lévő akadémiai palotába. Nem lévén készen a könyvespolcok, a köteteket gúlákban halmozták fel a termekben. A könyvtár rendezése még a következő években is folyt. Hunfalvy Pál 1868 januárjában terjesztette elő jelentését az addig végzett munkáról. A könyvtár felállítása az elfogadott szakrend szerint 1866-ban befejeződött, ezután kezdték meg a kötetek feldolgozását. A jelentés külön kiemelte, hogy a munka ebben a feszített ütemben csak úgy haladhat, hogy Römer Flóris folytonosan segíti a könyvtárosokat. Ebből a jelentésből tudhatunk meg először konkrét adatokat a Römer által felügyelt különgyűjteményekről: a Kézirattár 1867 végén 1838 kötetnyi kéziratból állt (ennek fele akkor még bekötetlen volt), az éremtárban pedig összesen 8475 érmet őriztek.33 (4. kép) Még 1865-ben megalkották az Akadémiai Könyvtár használatának szabályzatát, amelyet az 1865. június 10-i kisgyűlésen fogadtak el. Fontos újdonság, hogy a könyvtár tudományos közkönyvtár lett, megnyitották a nagyközönség előtt. Igaz, csak délelőtt 10 és 1 óra között volt nyitva, de az MTA könyvtári bizottságának engedélyével kölcsönözhettek is, és a nem akadémiai tagok is kutathattak a kéziratos anyagban. Az Akadémia tagjai számára külön olvasótermet nyitottak, ugyanakkor a kéziratok kölcsönzését számukra sem tették lehetővé.34 A könyvtár működésének segítésére és ellenőrzésére könyvtári bizottságot is választottak, amelynek tagjai lettek a könyvtárnokok, és meghívottként akadémiai működésének idején Römer Flóris is.35 A Kézirattár az akadémiai palotában egy háromablakos, öt méter magas földszinti udvari teremben nyert elhelyezést, így többnyire nappal is világításra szorult. Berendezése igénytelen és ijesztően zsúfolt volt. A falak mentén csaknem a plafonig érő, nyitott faállványokon helyezték el a kéziratokat, a kötetek és a kötegek álló hely-120
