Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 52. (Győr, 2017)

Mázi Béla: Rómer Flóris és az Akadémiai Könyvtár

J____ ARRABONA 2014. 52 TANULMÁNYOK jászervezett pesti katolikus főgimnázium igazgatásával, ahonnan évi 1250 forint fi­zetést kapott.19 Anyagi gondok így valószínűleg nem terhelték. Lakása a Kasselik­­féle ház harmadik emeletén volt, szemben az éppen épülő Szent István-bazilikával, ott gyakran fogadott vendégeket is.20 A kézirattárnoki állásra jelölésekor az ajánlók kiemelték Rómer emberi tulaj­donságait is. Hogy nem tévedtek, arra tanúbizonyságot adnak a korabeli sajtóban megjelent írások. Fraknói Vilmos így írt Az Ország Tükre 1863. március 20-i szá­mában: „Szolgálatkészség, sérteni nem tudó és meg nem sérthető őszinteség be­csessé teszi barátságát, mindenki iránt tanúsított szívesség, állandó jókedv, de­rültség, élvezetessé teszi társaságát. Ő azon ritka emberek egyike, kiknek nincsenek ellenségei, csak irigyei.”21 A Hazánk s a Külföld csak monogrammal jelzett írója a következőképpen jelle­mezte Rómer Flórist: „A főváros lakóinak, úgyszintén az idegennek is, ki Pest utcáin gyakran megfordul, szemébe tűnhetett egy izmos, magas, barátságos s nyájas képű, a bencések egyszerű fekete talárjába öltözött férfi, kinek eszes tekintete első látásra is sejteti velünk a tudóst, s alakja, hogy a búvárlatok oly szakaszában foglalkozik, mely nem mindig köti őt a dohosszagú, egészségölő könyvekhez, hanem a dolgo­zószobán kívül is igénybe veszi fáradozásait.”22 Látható, az Akadémia tudós, ugyanakkor közkedveltségnek is örvendő mun­katársra lelt Rómer Flórisban. Milyen intézményt talált az újdonsült kézirattárnok? A Magyar Tudományos Akadémia már csaknem három évtizede Pesten, a Fe­renciek terénél található Trattner—Károlyi-házban bérelt helyiségekben működött. Egy nagyobb teremben tartották a heti rendszeres üléseket, és kisebb szobákat bé­reltek a titoknoki hivatal és a könyvtár számára. Vadnay Károly író még az 1850-es évek közepén mint 20 éves ifjú járt a Trattner-Károlyi-ház utcára néző, tágas, dísz­telen falú helyiségében, melyben az Akadémia tartotta üléseit. Kopott zöld posztó­val leterített asztalt ültek körül a tudósok, a szegényes terem egyik sarkában a lá­togatók részére „egy iskolabeli formájú keskeny fapad állt, melybe ha nyolc ember beült, ugyancsak szorongtak”.23 Ez a terem szolgált az 1844 decemberében meg­nyitott könyvtár olvasótermeként is. A könyvtárban külön volt felállítva az alapító gróf Teleki család gyűjteménye és az Akadémia törzsgyűjteménye, amely kisebb rész­ben vásárolt, nagyobb részben kötelespéldányként kapott (az Akadémia egy hely­tartótanácsi rendelet értelmében kötelespéldány-jogosult volt az 1840-es évek ele­jétől), illetve könyvtárközi csereként beszerzett könyvekből állt.24 Kéziratokat már az Akadémia működésének kezdeteitől, 1831-től gyűjtöttek. Külön gondozójuk azonban nem volt, a mindenkori levéltárnok (pl. Czuczor Ger­gely, majd Szalay László történetíró) feladatává tették a kéziratok őrzését. Csak 1861-ből, tehát Rómer Flóris kinevezése idejéből találunk adatokat arra, hogy a kéz­irat- és oklevélgyűjteményt, valamint az éremtárat elkülönítve tartották. Az MTA le­véltárának töredékessége miatt nagyon kevés adatunk van a könyvtár rendszeres működéséről. Toldy Ferenc akadémiai titoknok 1848-ban nyomtatásban is megje­118

Next

/
Oldalképek
Tartalom