Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
ÁLDOZÓ ISTVÁN RÖMER FLÓRIS A METEOROLÓGIA SZOLGÁLATÁBAN én reggel 7 óra 45 perckor özönvizet hozó zivatar érte el Győr városát, s 9 óra 45 percig egyfolytában szakadt az eső. A viharzóna elvonulását követő két hétben nem volt olyan nap, hogy ne hullott volna valamennyi csapadék. Az időjárás kiszámíthatatlanságát mutatja, hogy míg „mi a forró égalj esős télszakába képzeljük magunkat, ...alföldi atyánkfiái kárhozatos szárazságról panaszkodnak”. Rómer Flóris azt is feljegyezte, hogy július 29-én rekord alacsony szinten állt a „légsúlymérő”. Látjuk, hogy egy magyar természettudós már mintegy százötven évvel ezelőtt tudta, hogy a légnyomás alakulása és az időjárás jellege között szoros összefüggés van. A felhővel való borítottságnak és a gyakori csapadékhullásnak egyenes következménye volt, hogy a havi középhőmérsékleti értékek alacsonyabbak voltak az átlagnál. Győrben 20,5 °C, Pannonhalmán pedig csak 19,8 °C volt a július havi átlag. Ez egy fokkal alacsonyabb a megszokottnál. A hőmérséklet abszolút maximuma Győrben 30,25 °C (július 7-én mérték), Pannonhalmán 31,25 °C volt (július 28-án mérték). A hónap utolsó napjaiban feltételezhetően erős hidegfront érte el hazánkat, hiszen július 30-án az esti órákban süllyedt Győrben legmélyebbre a hőmérő higanyszála (13,5 °C). Pannonhalmán július 29-én este már-már őszies hangulatban lehettek az emberek, hiszen mindössze 10,6 °C-ot mért Kruesz Krizosztom. (Rómer 1858e) Feltűnő számomra, hogy Pannonhalmán az abszolút havi minimum és az abszolút havi maximum hőmérséklet észlelésének időpontja nagyon közel volt egymáshoz. Ez arra utal, hogy azokban a napokban erős ciklontevékenység lehetett, s a nagyon masszív melegfronti hatást hamar felváltotta egy drasztikus hidegfront. Feltételezésemet Rómer Flóris alacsony légnyomásra történő hivatkozása is megerősíti. A hosszas esőzés az esetek többségében nem lehetett annyira intenzív, hiszen Győrben 46,5, Pannonhalmán pedig 61,4 mm csapadék hullott 1858 júliusában. A csapadék eloszlása amúgy Győrben valamivel egyenletesebb volt, hiszen ott tizenöt alkalommal hullott le a pannonhalminál 20 mm-rel kevesebb csapadék. Szent Márton hegyén csak 13 alkalommal esett az eső, ennek ellenére a győrinél több csapadék áztatta a földeket. Ez egyébként nyáron, a konvektiv és lokális csapadékhullások időszakában egyáltalán nem meglepő. A légkör átlagos havi páratartalma a nyári időszakhoz képest meglehetősen magas volt, hiszen Győrben elérte a 71,8%-ot. (Rómer 1858e) Az utolsó nyári hónap észlelési adatait sajnos nem publikálták a Győri Közlönyben, csak az október 31-én írt összefoglalóból derül ki, hogy meglehetősen esős volt. Szeptemberben hivatalosan már tanítványa, Wottitz Károly (Rómer 1858f) volt a győri Szent Benedek-rendi Gimnázium állomásának észlelője, a sajtóban azonban még Rómer Flóris közölte a fontosabb adatokat. Az első őszi hónap a csapadékos nyár után messzemenően kárpótolta az embereket. Rómer bevezetőjében így írt az 1858. esztendő Szent Mihály haváról: „...az oly szép, kellemes őszi napok éghajlatunk legkedveltebb időszakát teszik.” A sok napsütésnek köszönhetően a szőlő és a gyümölcs nagyon szépen megérett. A hónap során Győrben 4, Pannonhalmán 3,6 volt a felhővel való fedettség átlaga. Meglepő módon szeptemberben 55
