Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
I ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK arányaiban többet sütött a Nap, mint júliusban. Wottitz Károly és Römer Flóris feljegyzése szerint szeptember 15-én, Kruesz Krizosztom megfigyelése szerint pedig szeptember 13. és szeptember 18. között egyetlen felhő sem volt az égbolton. A kevésbé derűs napokon is sokszor csak fátyolfelhő borította az eget, ennek köszönhetően öt alkalommal gyönyörű udvara volt a Holdnak. A sok napsütés miatt Győrben 18,1 °C, Pannonhalmán 16,5 °C volt a havi középhőmérséklet. Szeptember 5-én például még nyári napot is regisztráltak az észlelők, hiszen a megyeszékhelyen 26,5 °C-ra, míg a Szent Benedek rend magyarországi központjában 25,5 °C-ra emelkedett a hőmérséklet a kora délutáni órákban. Győrben szeptember 16- án, Pannonhalmán szeptember 28-án volt a leghidegebb reggel, de még akkor is 11 foknál magasabban állt a hőmérő higanyszála. (Römer 1858f) A hónap során Győrben hatszor, Pannonhalmán pedig ötször esett eső. Előbbi helyen 17 mm, utóbbin pedig 15,8 mm eső hullott az égből. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a szeptember 8-i hidegfront nyomán esett le a havi csapadék 80%-a. Az uralkodó szélirány az északi és az északnyugati volt, ennek ellenére a száraz és meleg idő végigkísérte a hónapot. Akkoriban a tudósok még nem ismerték a légköri akciócentrumok működését, a modern korszak időjárási jelenségeinek és az európai légnyomásviszonyoknak a tanulmányozása révén azonban vissza lehet következtetni az 1858. évi szeptembert jellemző makroszinoptikus felállásra. Az északias irányú szél és a meleg idő arra utal, hogy anticiklon volt felettünk, s annak központja tőlünk nyugatra helyezkedett el. Az anticiklon befolyását egyébként bizonyítja az egész hónapot uraló magas légnyomás. Feltételezésem szerint az a felállás lehetett, hogy az Azori-szigetek fölött elhelyezkedő anticiklon ellipszis alakban kiterjesztette befolyását Közép-Európa felé. Benne felhőoszlató, leszálló légmozgások uralkodtak, emiatt nem láttak felhőt az égen. Az anticiklonban amúgy a levegő az óramutatójárásával megegyező irányban mozog, így keleti oldalán északról délre áramlik a légtömeg.13 A magas nyomású képződményeknek nincsen hideg- és meleg frontja, azokat rendszerint egyöntetűen hideg, vagy egyöntetűen meleg levegő tölti ki. Persze az azori anticiklon uralma nem volt zavartalan, ezt bizonyítja, hogy a hónap elején hidegfront betörést is lehetett tapasztalni. Rómer Flóris 1858 októberétől már a havi összefoglalók elkészítését is Wottitz Károly VII. osztályos tanoncra bízta. A jeles diák teljesen átvette mestere stílusát. A bevezető szövegben a legérdekesebb eseményeket emelte ki (a fák másodszor is virágoztak, s több helyütt érett földiepret lehetett látni), majd a drasztikusabb időjárási jelenségekről számolt be. így megtudjuk, hogy a hónap nagy részét jellemző késő nyárias, kora őszies idő után október 30-án északnyugatról meglehetősen hideg levegő érte el Győr környékét. A hidegfront betörése utáni napon, vagyis október 31-én még hó is esett. (Rómer 1858f) Októberi hóesésre amúgy a mi időnkben is találunk példát: 2003. október 24-én és 2012. október 29-én látványos, nagypelyhes havazást észleltünk a Dunántúl nagy részén.14 Mindkét esetben egy erős mediterrán ciklon okozta a havazást. Ezt követően már konkrét mérési ada56
