Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK íWiAcftik lie leak iiit kúisrer: «íílfirlököe viiSrnap. — E158*etési dij ji. p : M-l. évío I» for. 30 kr, fél évre 3 Гог.-I Kil.ordjsj»! é* vidékre posUn így Я (I. fél évre 4 for. 15 кг. Kereskedelmi, műipari, mezőgazdászat*! S^CS^X és szépirodalmi lap. S,eHtE‘7lő .4 kl.Já Ы»М C,,-„ Ыт ^ „i«|„ ( ,>fo, ^ , , lükkri fijMfti Icjtjliirrl soroakiot 4 Vr__ lubtirzúru« iiri-uiÍM-rl soron kint 3 kr. p. p' Bélycgdij mittdrn kirdelés után 15 kr. p. p. Elölkelési felhívás. Hogy a lapunk irányában mindinkább milalhozó lelkesüli részveinek elegei lehessünk: elhatároztuk azl a jövő april i-ső napjától kezdve a bélyeggel járó nehézségek daczára is lobi) példányban nyomatni. s arra uj elötizetésl nyílni, és pedig : April 1-tól Junius végéig postán és házhoz küldve . . . 2 ft. 8 kr. , September végéig . , . 4_1Э. , n December végéig - , , , . . 6 . 2D „ Helyből Junius végéig......................................................I . 45 „ . September végéig . . 3 T ;}0 -n December végéig 5 . 15 , Három évnegyedes előfizetőink F e v a I и а к Kovács О d »• n által sikerrel fordított -Madame Pidachc* czimö francain regényét fogják pitalmiil kapni Fölhívjuk azért a hazai kereskedelem-, lenipar es mezöoazdaszatot kedvelő vidéki- s különösen a városunk anyagi és szel lenn felvirágzását óhajtó hely beli t. közönséget lapunk szives pártolására, kérvén. hogy előfizetési megrendeléseiket mielőbb megtenni meltoztnssimak. Klőfizelhetni nniideii es к. postahivataliul. - helyben e lapok kiadó hb alakiban. A -Győri Közlöny- kiadó hivatala. i IVrdiiiamharö- I s/ l Észleljük az időjárási tüneményeket! FőlNKÓIitús és utinut»iá* a ;rvi<Iókl érlel* niieéjclBex. Dr. Römer Flóris tanaitól Megenged a tisztelt szerkesztőség, hogy becses lappinál újra bekopogtatok; mert hová forduljak, ha kizárólag a györvidéki, minden jól oly hőn pártoló közönséghez akarok szólni, mint épen kegyed topjához, mely e vidéken leginkább olvaslatik ; azonkívül ama váratlan és csak magát a nemzetei dicső iló siker, mely első szerény kérésemet annyira jutalmazta, hogy ámbár igen sokat reményűéin, az eredmény mégis várabozasomal hilszárnyalla, újra bátorít más — tan az elsőnél fontosabb ügyben fölszólalnom. A lelkes györvidéki közönség mutatta első kérésemre ujjal, lám most keze ulán is nyúlok . azon segédkeze után. mely nélkül minden ámbár túlfeszített — egyéni igyekezetemnek óhajtott sikere nem lehel. Szolok az időjárási észlelelek fontosságáról és annak törvényei kipuhatolhatásáról, s ezzel különösen a vadászai- és gazdászaltal foglalkozó kölönséghez. s általában minden fólvibigosodást kedvel* tudom ал у barátból fordulok. Nem árért írom c nikkel ar időjárásról mintha egyéb tárgyból kifogytam volna; tudnék bír éu sok más érdekesről is szólni, ha "a -Győri Közlöny-4 hasábjaiba tartoznának •), hanem rzékim a L közönséget arra figyelmeztetni, hogy az időjárás is, mini minden a nap alatt bizonyos szabályoknak tevén alávetve, ezek folyamát, változásait fölfedezni mind eddig nem sikerült; meri a tudósok csak az utolsó évtizedek óla fordítanak a természettan ezen részire nagyobb figyelmet, s a közremunkálók sráma még igen csekély. Kinek van inkább alkalma az időjárás tüneményeit észlelni és följegy»*7.ii| mint a vadászat kedvelőknek és gazdáknak, kik élelók nagyobb részéi az isten szabad ege alatt töltik: és kiknek van inkább szukségök az időjárási előre tudni, mint Uiryan azon vadászoknak és gazdáknak ? . . A mit tehát teendnefe uraim a ludnmánv elősegítésében, azt egyszersmind maguk erdőkében is teszik. Távol legyen tőlem, miszerint azt kívánjam valakitől, bogy légsúly- és hőmérőket ezipejjen magával, vagy óráról órára minden légváltozásokat föl jegyezzen : ilyeneket csak mi tehetünk, kik szabályozott és a főállomásokévá! megegyező szerekkel bírunk és kik naponkint háromszor lelkiismeretesen jegyezgoljuk mind azt, mit ugyan azon órákban a föld kerekségén minden mivel! nemzetin 1 jegyeznek, és hogy a magyar azok közt illő helyei akar foglalni, nemzetünk beesúlcb-éri szíveseit hisszük. Az én szerény kérésem igen könnyén teljesíthető, és mégis kiszámithatlan nagy befolyású leeud. Az állatok földünk teremtése óta időjóslóknak tekintetlek, és még inai nap is tekintetnek. És méltán; mert egészen természet szerint élvén, elére érzik mind azt. mi ellen mi nihá• záltál s egyéb ovo szerekkel védelmezzük magunkat; előre sejdítik mind i azt, mii ösztöneink mesterséges eltonipilásával magunkban elnyomtunk, mit i a ferde nevelésnek és az áJpogarosodasrinfe örökre föláldoztunk; s így a I művelt ember kénytelen az esztelen állatoknál tanácsol keresni, ha az idúj járás iránt magát tájékozni akarja. Azt tudni és jövendölni akarni, hogy egy lio vagy félév malva milyen időjárást várhatunk a fennemliletlckrc nézve alig lebet oly érdekes és hasznos, mint a legközelebbi napok s lírák viszonyait ismerni; és mégis meg kell vallanunk, hogy ezen uj tudomány eddigi allása szerint mind ezt határozottan lenni nem is lehet: — de hogy azért naptár-jóslatokhoz ragaszkodjunk, vagy hogy a jolsvai időjóslói, ki valószinüleg sok évi vizs-I l.«|Hiiil> minden tudnniaiivai.' < i lukéiért — kiiöy а (irogumroun kl.il rll»nk»».% jiolitikni vt vallási largjuakat — örömmel fogad be. Strrk.- 106 gálodások «fán bocsátó ki jövendöléseit kinevessük — azért mert néha előre ki nem találta a valót — két (ulságnak (árijuk; mert az alapnélktili jóslást a tudományos sej öltésektől mindenkor akarjuk, hogy megkülönböztessenek. Visszatérvén tehát a különnemű állatokhoz, látjuk, hogy azok közvetlen, caalhatlan jóslóink. Lássunk csak egy pár ismerelesb példát. Mikor érkeznek kérdem vándoraink? — mikor állandó időjárást, és unnak következtében elég táplálékot t-s a tenyésztésre szükséges viszonyokat sejditeoek;... és mikor távoznak léli éjszakláji látogatóink i — mikor rideg honokban az idő lágyul és a csonttá fagyott merev föld a melegebb sugaraknak enged. Egyáltalán ismert törvény, ámbár nem hiányzanak a kivételek ii. — Történik ugyan hogy délen beálló egy kél fagy visszariaszlja az induló fecskéket, de azért nem sokára az egész léli időszakra elbúcsúznak; — nem ritka esel, hogy az éjszak felé tarló vadludak visszafordulnak a beállott keményebb időjárás miatt leli enyhébb szállásaikra, de egy pár napi gyengébb idő visszacsalja őket már kezdett utjokra. Ezek általánosán ismert tünemények, s ezektől épen úgy származtak a híres pa- j raszl -idős zab ályok, mini hajdankorban az egyptomi (és baby. Initial pásztoroktól az első csillagászati vizsgálatok és törvények. |nn^ van az, hogy nálunk a pityer, fecske és a kakuk a tavaszt hozzák. ^ hogy elnémulásuk ős elköltözésük a közeledő tél bekövetkeztét jelentik. Hallja mit mond a legyeket illetőleg Dr. Schiner Ausztria leghíresebb légyismeröj,. -Bizonyos jelenetek a légyneműek közt, mint a chironomidák lundérlengéseik, az anlhouiyzidák lánczaik és a bógölyek és pöcskűk düzhellen fájdalmas megtámadásaik időjárati jelentőséggel bírnak; — midőn ablakomon Phora- és Sciaza-nemeket találok , ludom , hogy a farügyek dagadnak ; légylejtések az utak és palakok mcllell tudositnak arról, hugylBe_ legebb dombokon ezineznrukat és kapzsisokat találhatok. Basy^0r) cinctus elöjő az ibolyák elvirágzása után, Syritta pipiens épen úgy hírnök, a nyárnak mint a szitárféle kapzsar az őszé, szóval vannak a kélrópeek és az áldott anyatermészet közt oly szoros viszonyok, melyek, kellően használtatván a légsúly, hév- és pára-tuérőkel pótolják.“ így látjuk, hogy az állatok a különféle évszakok bejelentői! (Véjr*> kftwAníi.) 2. kép Römer 1858a, Győri Közlöny (a továbbiakban GyK), 1858. 27. szám (április 4.) [1. old.] 48 April 4-én 18» *». ex. Mäg»dik GYŐRI KÖZLÖNY.
