Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
ÁLDOZÓ ISTVÁN RÖMER FLÓRIS A METEOROLÓGIA SZOLGÁLATÁBAN csapadékhullás előtt igyekeznek a földfelszín közelében maradni. A fecskék semmi mást nem tesznek, mint követik táplálékuk útját. Ha az állatvilág képes az időjárási események előrejelzésére, értelmezése szerint a nagyobb intelligenciával bíró embereknek is kötelező ismernie és előre jeleznie a légköri jelenségeket. (Rómer 1858b) Römer Flóris felhívása szervezett keretekben csak 27 év múlva nyert meghallgatást a kisalföldi régióban, ő azonban az általa közzétett nyilatkozatot követően hozzálátott a meteorológiai jelenségek megfigyeléséhez. A levegő hőmérsékletéről és páratartalmáról, a felhővel való borítottságról, a csapadék mennyiségéről, a szél irányáról és erősségéről, valamint a légnyomás alakulásáról tudósunk naplót is vezetett. Észleléseit az Országos Meteorológiai Szolgálat Archívuma őrzi. A dokumentumokat vizsgálva kiderül, hogy Rómer Flóris 1858. április 16-tól ugyanezen év július 31-ig jegyezte az időjárási eseményeket. Augusztus elsejétől e nemes feladattal Wottitz Károlyt bízta meg, a helyi sajtó részére azonban szeptemberig még Rómer készítette el az összegzéseket. Wottitz Károly feladatát 1858 utolsó hónapjától Törnek Anastasius vette át, a Győri Közlönyt azonban az év végéig még Wottitz tájékoztatta a fontosabb meteorológiai eseményekről.4 (3. kép) Időjárási események nyilvántartása a XIX. század közepén Az időjárási elemek (hőmérséklet, csapadékmennyiség, légnyomás, páratartalom, felhővel való borítottság) megnevezése természetesen nem változott az idők során, a mérési egységekben azonban komoly eltérések mutatkoznak. Napjainkban a legtöbb európai országban Celsius fokban határozzák meg a levegő hőmérsékletét. A Celsius által megalkotott skálán a 0 fok a víz fagyáspontját, a 100 fok pedig a forráspontját jelöli. A XIX. század nagy részében hazánkban még a René Antoine Ferchault de Réamur által alkotott skálát használták, amelynél szintén 0 fokkal jelölik a víz fagyáspontját, a forráspontot azonban 80 foknál határozzák meg. Ahhoz, hogy a XIX. század közepének időjárási eseményeit napjainkkal reálisan össze tudjuk hasonlítani, szükségesnek tartottam a Réamur fokot Celsius fokra váltani.5 A levegő hőmérsékletét Rómer Flóris időszakában reggel hat órakor, délután két órakor, illetve este tíz órakor mérték. E három észlelési adat átlagából jött ki a napi középhőmérséklet, amely a havi középhőmérséklet kiszámításának volt az alapja.6 Manapság reggel hét órakor (a nyári időszámítás szerint nyolc órakor) kell először a hőmérő állását leolvasni. Másodszor tizenhárom órakor (a nyári időszámítás szerint tizennégy órakor), harmadszor pedig 19 órakor (a nyári félévben 20 órakor) mérik a léghőmérsékletet. A főállomásokon éjjel egy órakor (március végétől október végéig két órakor) is végeznek méréseket. (Domonkos 1997, 16.) A lehulló csapadék mennyiségét nem négyzetméterre, hanem párizsi négyszöglábra számították, így itt is el kellett végezni a szükséges váltásokat. Bogdán István hossz- és földmértékekről írt tanulmánykötetéből tudjuk, hogy egy párizsi láb 32,48 cm-nek felel meg. (Bogdán 1990, 153.) Abban is eltérés mutatkozik, hogy a csapadékmé-49
