Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
ÁLDOZÓ ISTVÁN RÖMER FLÓRIS A METEOROLÓGIA SZOLGÁLATÁBAN giai hálózatok. A budai egyetem csillagdájában 1861-ben újrainduló észlelőhely 1870-ig az Osztrák Császári és Királyi Központi Geodinamikai Intézet irányításával működött. Az önálló magyar meteorológiai társulat létrehozására először Mészáros Lázár tett javaslatot, még 1844-ben. Kezdeményezése azonban csak 1868-ban vált valóra, amikor a Magyar Tudományos Akadémia is akceptálta a szervezet létesítésére megfogalmazott kérelmeket. Az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetet működésének kezdetét hivatalosan 1870. április 8-ra tehetjük, akkor írta alá ugyanis Ferenc József Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztését e szervezet létrehozására. (Fejezetek 1970, 23-24.) A hivatalban dolgozó meteorológusok (Schenzl Guidó3 igazgató kezdeményezésére) a nemzetközi tendenciát követve, az ország különböző pontjain egyre több állomást létesítettek, így ugyanis reálisabb képet lehetett kapni hazánk időjárásáról és éghajlatáról. Ennek a törekvésnek a keretében hozták létre 1885-ben a győri állomást. Rómer Flóris tevékenységének köszönhetően azonban az intézményhálózat győri részlegének megalakulása előtti időszakról is rendelkezünk helyi észlelési adatokkal. Rómer Flóris felhívása az időjárási tünemények észlelésére Dr. Rómer Flóris tanár a Győri Közlöny 1858. április 4-én kiadott számában tett közzé felhívást „Észleljük az időjárási tüneményeket” cím alatt. (Rómer 1858a) (2. kép) Az „időjárási észleletek fontossága és annak törvényei kipuhatolása” Rómer értelmezése szerint elsősorban a gazdászatból és vadászatból élő emberek számára volt fontos. A bencés tudós korában hőmérővel, légnyomásmérővel, csapadék- és páratartalom mérővel már rendelkezett az emberiség, műholdas és digitális adatbázisok azonban még nem léteztek. Rómer azonban tapasztalati úton már akkor rájött, hogy az időjárás szabályoknak van alávetve, ezeknek folyamatát és változásait viszont még senkinek sem sikerült felfednie. Az észlelések rendszeres vezetése során értelmezése szerint annyi adatmennyiség birtokába juthatunk, amennyinek a segítségével már nyomon követhetjük az időjárás törvényszerűségének alakulását. A XIX. század jeles magyar tudósa azt is felismerte, hogy a meteorológiai folyamatok beható elemzéséhez minél több megfigyelő állomást kell létesíteni. (Rómer 1858a) Látható, hogy Rómer Flóris már egy évtizeddel a hivatalos kezdeményezések előtt észre vette a meteorológiai állomások hálózatba kapcsolásának szükségszerűségét. A szabadban sokat mozgó bencés szerzetes az állatok viselkedése és az időjárás közötti összefüggéseket is ismertette az újság olvasóival. Megfigyelte például, hogy a pókok „virgoncz hálókötése” idején általában hosszabb, száraz időszak szokott következni, visszahúzódásukkor azonban csapadékosabbra fordul az idő. A népi megfigyelés szerint az is esőre figyelmeztet, ha a halak kiugrálnak a vízből vagy a fecskék alacsonyan repülnek. A kiváló természettudós persze nem elégedett meg a jelenség konstatálásával, az állatok viselkedésére magyarázatot is keresett. Biológia iránt is érdeklődő emberként tudta, hogy a legyek érzékenyen reagálnak a páratartalom növekedésére, ezért 47
