Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Varga József: "Arany papnak - fakehely"
VARGA JÓZSEF .ARANY PAPNAK - FAKEHELY’ Varga József „ARANY PAPNAK - FAKEHELY” „Ha néhány jót tanító, bátor mozdulat tanítványaim sorsában írva megmarad, s nem törést, homályt, kudarcot, feleslegest rögzít az emlékezet, már voltam, szívem már értük létezett.” (Fekete György) A címben szereplő „arany pap” kifejezést Römer Flórisra, egykori szerzetes tanárára alkalmazta egyik jeles tanítványa, József főherceg. De az „arany pap” kifejezés nem arra a természetesen adódó tényre utal, hogy az idős egyházi személy 1888. augusztus 18-án, áldozópapságának 50. évfordulóján bemutathatta aranymiséjét, hiszen e szavakat a főherceg még 1872-ben írta le. Sokkal inkább tekinthetjük e minősítő megjegyzést Römer szerzetesi, tanári, tudósi és emberi kvalitásainak értékeléseként. A „fakehely” — mint azt látni fogjuk — egyrészt egy konkrét tárgy, ajándék, melyet a magas rangú tanítvány küldött hajdani nevelőjének. De egyben jelzi azt is, hogy e rendkívüli személyiségnek, a XIX. század polihisztorának, a különböző tudományok generalistájának s ugyanakkor a régészet specialistájának, ha gazdag, szerteágazó tevékenysége bármelyik kis szeletét is vesszük górcső alá, nem leszünk képesek az őt megillető, aranyból készült kelyhet nyújtani, azaz: munkásságához képest bizony csak fakehely lesz a méltatásunk. Nem egyszerű feladat röviden meghatározni, ki is volt Rómer Ferenc Flóris. Amikor az egyik pozsonyi politikai és vegyes tartalmú lap 1875 nyarán tárcasorozatot indított Pozsony nevezetesebb szülötteinek bemutatása céljából, s a legelső alkalommal éppen Rómer Flóris tevékenységét ismertette, az első gondolatsor végén így összegezte mondanivalóját a szerző: „Sokszor egyetlen vasszeg oly ’corpus delicti’-vé lesz kezei között, mellyel évezredeket kényszerít tanulságos vallomásra, — szóval ő: régész.”1 Ugyanakkor a továbbiakban méltatta őt a tárca írója mint a diákok és a város felnőtt lakossága által rajongott tanárt, szabadságharcos katonát, jeles tudóst is. Még maga Rómer is gondban volt, hogyan szedje listába sokirányú tevékenységét, amikor Arany János, a MTA főtitkáraként 1873. szeptember 27. napján körlevélben fordult az akadémia tagjaihoz, s arra kérte őket, hogy a következő évre megjelenő Akadémiai Almanach összeállításához küldjék el életrajzi adataikat és szakirodalmi tevékenységüket. (Rh. К 588/14.)Rómer válaszának kéziratban fennmaradt tervezetében több helyütt is javított, beszúrt egy-egy megjegyzést. így alakult ki a végleges szövegváltozat: „Rómer Flóris: k. tanácsos, a vaskorona rend lovagkeresztese, Szt. Benedek rendi áldozár, a bölcsészeti és szépművészetek tudora, a m. kir. tudományos egyetemnél a régiség- és éremtan ny. r. tanára, a Vas megyei régészeti és a délmagyarországi történeti és régészeti társulatok tiszteleti, a m. kir. természettudományi és földtani, a ma311
