Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
László Csaba: Rómer Flóris és a győri székesegyház
__ ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK 2. kép Főhajó északi gádorfal, gótikus boltozat és diadalív maradványa (A szerző felvétele) alatti kis ajtón,3 csigalépcsőn át, annak méreteit, a fokok számát is feljegyezve jutott fel a padlásra. A főhajó gádorfalain lévő gótikus homlokívek leírását, méreteit, vázlatát részletezvén rajzolta le a diadalív indításának csonkját, megjegyezvén, hogy az egyik homlokív alatt még vakolást észlelt. (2. kép) A régi szentély hosszát 5,5 ölben határozta meg. A szentély fölötti homlokív profilját kettős horonyként rajzolta. Lejegyezte, hogy az északi apszis nagyméretű faragott kövekből falazott, míg a homlokívek felett tégla a falazat. Az északi mellékhajóból lejutván a barokk sekrestye boltozatára, tetőszéke alá, észlelte a három befalazott gótikus ablakot és lerajzolta a középső nyílás profilját. (Jegyzetfüzet, II. 54.) Látható magasságukat, „belső világukat” 2,5 ölre mérte. Úgy tűnik, hogy a székesegyház további vizsgálatát rövid pannonhalmi kitérő után folytatta. Rómernek a 2. jegyzetben idézett munkáját felhasználva Henszlmann ismertette részletesebben a székesegyház általa vélelmezett építéstörténetét, gótikus részleteit. (Henszlmann 1880, 11-29.) A tanulmányban közölt, Storno Ferenc készítette felmérés, máig az egyetlen publikált rajz a gótikus boltozat maradványairól. (3-4. kép) A homlokívek — így nyilvánvalóan az egykori boltzáradékok is — nem azonos magasságúak. A megszokottól eltérően a szentély boltozata magasabb volt a hajóénál. Ez alátámasztja azt a korábbi megállapítást, mely szerint a szentély, a stallumok alatt a középkorban altemplom húzódott.4 A különböző magasságú boltszakaszok csatlakozásánál volt középkori, a mainál egy boltszakasszal nyuga-194
