Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
László Csaba: Rómer Flóris és a győri székesegyház
LÁSZLÓ CSABA RÖMER FLÓRIS ÉS A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ tabbra lévő diadalív indulását már Rómer megfigyelte. A diadalíven és a boltmezőkön csak meszelések láthatók, falképnek nincs nyoma. A homlokívek erősen átégettek, egyértelmű profil nehezen vehető le. A gótikus építkezés periodizációjára történeti forrás kevéssé utal. A Szentháromság kápolna felújítása során tett megfigyelések szerint a románkori templom háromhajóssá bővítését még a XIV. század 60-as, 70-es éveiben kezdték meg. (Kozák-Levárdy-Sedlmayr 1972, 99- 156.) A Hédervári János püspök (1386- 1415) idejében történt felszentelés után, a XV. század végén, kisebb belső átalakításra került sor. A kőszobrászati megfigyelések szerint átalakították az ablakkávákat és vélhetően mérműveket cseréltek.5 A XVI. század végén elpusztult középkori boltozat pótlására két ütemben került sor. A főhajó nyugati szakaszának boltozása Naprági Demeter püspök (1606-1619) idejére helyezhető, míg a keleti rész, a mai szentély boltozására és egyúttal az altemplom kriptává alakítására, a járószint leszállítására Draskovich György püspök kormányzása idejében, 1639 és 1645 között került sor. A székesegyház déli homlokzatán a XVII. századi ablakok felett megmaradt gótikus kőkereteket már a XX. század eleji külső felújításkor 3. kép Storno Fernec alaprajzi felmérése és rekonstrukciója, 1880 4. kép Storno Ferenc felmérte hosszmetszet és rekonstrukció, 1880 195
