Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és Brigetio emlékeinek kutatása
PROHÁSZKAPÉTER RÖMER FLÓRIS ÉS BRIGETIO EMLÉKEINEK KUTATÁSA Prohászka Péter RÓMER FLÓRIS ÉS BRIGETIO EMLÉKEINEK KUTATÁSA Bevezetés A mai Komárom-Ószőny alatt rejtőző ókori város és légiós tábor, Brigetio kutatásának megkezdése, mint annyi más régészeti korszaké és lelőhelyé, ugyancsak Römer Flóris nevéhez kötődik.1 Ugyan a vidéken előforduló romok, antik emlékek már a középkortól felkeltették az utazók és történetírók figyelmét, akik némely kőemléket leírtak munkáikban, mégis az első régészeti kutatások Rómer nevéhez fűződnek.2 1859-től többször tért vissza a lelőhelyre, gyűjtötte, rajzolta az előkerült leleteket és mérte föl a római romokat, sőt kísérletet tett megóvásukra, dokumentálásukra. Legnagyobb célját, egy önálló múzeum életre hívását, azonban sem győri, sem pedig pesti működése alatt nem tudta elérni. Ez majd csak bencés rendtársának, Gyulay Rudolfnak sikerült, amikor 1886-ban létrehozták a Komáromvármegyei és Komáromvárosi történelmi és régészeti egyletet. (Számadó 1997, 152.) Rómer Brigetio romjai és emlékei iránti érdeklődéséről a hagyatékában található levelek, rajzok tanúskodnak. Különösen fontosak az úti jegyzőkönyveiben tett feljegyzései, amelyek alapján azon évek és napok is megállapíthatóak, amikor felkereste Komáromot és Ószőnyt.3 Ipolyival, valamint a vidéken mérnökként és útmesterként működő Kosztka Károllyal és Malek Károllyal folytatott levelezése fontos és eddig kiaknázatlan információkat kínál Brigetio kutatásához.4 Ezekhez társulnak még azok a hivatalos levelek és jelentések, amelyek különféle intézmények adattáraiban találhatóak, valamint a helyi napi-, illetve hetilapokban megjelent beszámolók és tudósítások. E tanulmányban azonban elsősorban Rómer Flóris ószőnyi kutatásainak és a Brigetioval kapcsolatos irodalmi működésének bemutatására teszünk kísérletet, míg az általa kezdeményezett kutatások egy önálló monográfiában kerülnek közreadásra.5 Az első ószőnyi utak és A Bakony Rómer Flóris Ipolyi hatására 1858-tól kezdett el foglalkozni a régészettel, így a szünidei kirándulásain szorgalmasan gyűjti a cserepeket, a különféle leleteket, valamint keresi fel a régészeti lelőhelyeket és mindenkit, akinek birtokában a múlt emlékei találhatók. (Papp2006, 79.) Győr környékének bejárása után, 1859. későnyarán, pontosan július 13-án jut el a Komárom közelében fekvő Ószőnybe, ahol az antik világ emlékei nagy számban fordulnak elő. Erről a kirándulásáról beszámol a Szünnapi levelekben a Győri Közlöny hasábjain (Rómer 1859),6 majd pedig szerkesztve került kiadásra A Bakonyban.7 (Rómer 1860, 27-34.) Ugyanekkor ismerkedik meg az Ácson lakó egykori honvédtiszttel, Malek Károllyal, a Győr-Buda közti főutat felügyelő útbiztossal. Mint írja: „Figyelmemet ki nem kerülhette az Ácson lakó és a Szőnyön kiá-179
