Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában

ARRABONA 2013. 51.

TANULMÁNYOK

A legkorábbi sisakot a mezopotámiai Ur temetőjének 755. sírjából ismerjük, amely rézlemezből készült (Born-Hansen 2001, 59., Abb. 53.). Az első, bronz fülvédővel rendelkező sisakokat a Kr. e. 15. századi Knossosból, Tirynsből és Dendra 12. sírjából (Mykenei II-IIIA időszak: Jankovits 2000,191.; Müller-Karpe 1980, 773., Taf. 242.) közölték. Az utóbbi sisak alapanyagát vaddisznóagyar-lapkák képezik. A kisalföldi Pázmándfalu kincsleletében tehát sisak fülvédője volt (Szabó 2013, 811., Fig. 17.). (4. kép) A nadapi kincs kúpos sisakja (Ha Al: Makkay 2006,139., Pl. I.) esetében is bőr alapra applikálták a bronzlemezt (Kemenczei 1979, 88.), a tetejére pedig szegecsekkel egy toliforgó tartót erősítettek. Ez a típus csak a Dunától nyugatra található meg és az Urnamezős kultúrához köthető. (Kemenczei 1979, 82.) A Magyar Nemzeti Múzeum ismeretlen lelőhelyű, tetejükön plasztikus csillagdíszes, félgömb alakú sisakjai (a Hampel József által közölt és az 1977-ben vásárolt: Hampel 1886, LXVI. tábla 5; Kemenczei 1979,80., Abb. 1-5.) az urnamezősöket másoló lausitzi műhely termékei és szintén a Ha Al-re datáltak. (Born — Hansen 2001, 62., Abb 55-56.) A csillagdíszt a lausitzi kultúra edényművességéből vették át, és ezt a sisak típust Kelet-Szlovákia, valamint Eszak-Magyarország lausitzi, kyjaticei és gávai műhelyei gyártották.

Nyakvédő lemez, amelyet textilre + bőrre applikálhattak, Szentgáloskérről (Mozsolics 1985,26., 195., Taf. 114.1.) ismert. Ennek a rendkívül szükségszerű védőelemnek a legkorábbi darabjairól a Kr. e. 15. századból, Egyiptomból és Görög-156

4. kép

Pázmándfalu fegyverdepója (mellpáncél, kard, tőr, lándzsák, kés, véső) feltárás közben

(Fotó: Sándor Lajos)