Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Galambos István: Rómer Flóris természettudományos munkássága
Galambos István RÓMER FLÓRIS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA GALAMBOS ISTVÁN RÖMER FLÓRIS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA A polihisztor bencés szerzetesnek a szélesebb értelemben vett nagyközönség előtti legismertebb műve A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat című munkája (Rómerl860), mely egyazon évben két kiadást ért meg, s napjaink könyvkiadói számára is kurrens kiadvány. Előzménye a Győri Szemle 1859-es évfolyamában jelent meg „Szünnapi levelek. E. F. k...i lelkész barátomhoz” címmel.1 A folytatásokban megjelent „levelek” sikere és barátainak bíztatása arra készteti szerzőjét, hogy kétoldalnyi előszóval és 20 oldalnyi bevezetéssel kiegészítve könyv formában is megjelentesse. A remélt siker nem maradt el. Könyvére felfigyelt a Magyar Tudós Társaság, és levelező akadémiai tagsággal jutalmazta. A Bakony-könyv elolvasása során kibontakozik előttünk Rómer szerteágazó érdeklődése, munkássága, mely a korabeli tudományok széles körét öleli fel a geológia, botanika, zoológia, mint természettudományi diszciplínákon keresztül a régészet, művészettörténet és történelem relikviáinak gyűjtéséig. Sokirányú — részben autodidakta módon szerzett — ismereteit összegezte a levelező tagsággal együtt járó akadémiai székfoglalójában, mely Magyarország középkori történeti földrajzával foglalkozik. (Rómer 1861) Ezek után meglepő, de életpályája ismeretében érthető, hogy e székfoglaló volt utolsó természettudományos munkája. Ezt követően huszonnyolc évig, a —haláláig— csak a társadalomtudományok köréből publikált. Hogy mi késztette erre, idézzük saját szavait, melyet halála előtt négy évvel, az 1885-ös Országos Régészeti Közgyűlés második napján — augusztus 4-én — levezető elnökként Régészeti vallomások címen mondott el: „Az egyik fürkészed útjában sz. László hermája volt a vizsgálódási tárgy, így szólt hozzám a magával minket ragadó falusi lelkész:2 Hazánkban van elég természetbúvár, régészek nagyon is kevesen vagyunk; te valamikor felléptél e téren, térj át hozzánk s légy archeológussá! Én és archeológus? Én, ki a természettant tanítottam, aztán öt évig könyvkötői munkával életemet tartottam fenn,3 én ki az újabb tudománytól egészen elmaradtam? De a zohori papnak lelkesítő szavai, annak minden ablakát elfoglaló cserépgyűjteményei, a kirándulás Szt.-Györgyre4 és vidékére tanulságos vezetése alatt, és én Vale-t5 mondék a gyűjtésnek, elajándékoztam gazdag természeti gyűjteményeimet s lettem régésszé.” (Rómer 1885) A természettudományos érdeklődés kialakulása Rómer Ferenc 15 éves korában 1830. október 16-án öltözik be a bencések ruhájába Pannonhalmán, kapja szerzetesi nevét, s lesz Flórissá. Az újoncévet sikeresen kiállva 1831-től két évig Győrben, majd egy évig Bakonybélben végzi fill
