Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Galambos István: Rómer Flóris természettudományos munkássága
ARRABONA 2013.51. TANULMÁNYOK lológiai tanulmányait, melyek végeztével jogot nyer arra, hogy magyar és latin nyelvet oktasson. Pannonhalmán kerül kapcsolatba Guzmics Izidor (1786-1839) bencés szerzetessel, aki 1832-től a bakonybéli rendház apátja. Guzmics — aki teológus hallgatóként korábban természettudományi tárgyakat is tanult — vezeti be a 19 éves szerzetes növendéket a kertészkedés és a leíró természettudományok világába a bakonybéli apátság kertjében és rendszeres kirándulásaikon a Bakonyban, melyről Rómer több helyen is megemlékezik könyvében. (Pl. Rómer 1860, 1-2.) Ezt követően négy évig teológiai tanulmányokat folytat Pannonhalmán, majd 1838. július 26-i pappá szentelését követően — megrendült egészségi állapota helyreállítása okán — egy éves szabadságot kap, melyet a tihanyi rendházban tölt el. Itt sem tétlenkedik, felkészül és sikeresen leteszi bölcsészdoktori szigorlatát, s szerzi meg tudományos fokozatát. De marad ideje arra is, hogy rajzolja és fesse az őt körülvevő tájat, tanulmányozza annak ásványait, ősmaradványait, növényeit és állatait. Győri évek I. (1839-1845) 1839 szeptemberében munkába áll a bencés rend által fenntartott győri gimnáziumban, hogy a latin és magyar nyelvet oktassa diákjainak. Ez korántsem elégíti ki nyughatatlan szellemét, folytatja képzőművészeti tevékenységét, és látva a gimnázium természetrajzi szertárának szegényességét és rendezetlenségét, hozzáfog annak megújításához. Ilyen irányú hajlamát felismerve hamarosan felmentik a filológiai tárgyak tanításától és a természetrajz oktatást kapja feladatul. Folyamatos önképzéssel veti bele magát a munkába, gyűjti, határozza, konzerválja Győr vármegye növényzetét, gyarapítva a gimnázium szertárát és saját gyűjteményét. A növényvilággal kapcsolatos ismereteinek elmélyítésében Steltzner Nándor győri sótiszt van segítségére. Tanítványait — tanárának, Guzmics Izidornak a példáját követve — gyakran viszi tanulmányutakra, hogy a növény és állatvilágot ne a tanteremben, hanem a természetben tanulmányozzák. Az első év nehézségeit legyűrve fokozatosan belelendül a természetismereti tárgyak tanításába, s azt nagy kedvvel műveli, miközben szorgalmasan járja Győr környékét, a Bakonyt és a Fertőzugot. Gyűjtései — érthető okokból — elsősorban a nyári szünidőre esnek. Pozsony, Királyi Feltanoda (1845—1848) A tanításban, szertárgyarapításban elért sikerei visszhangra találnak, s elöljárói 1845-ben a pozsonyi Királyi Feltanoda fizika, természetrajz és mezőgazdászat nyilvános, rendes tanárának nevezik ki, miután az intézmény idősebb tanárai a megbízást nem vállalják. Rómer — önéletrajza szerint — nem törekedett szülővárosába, de engedelmességi fogadalma folytán állását el kellett foglalnia. Ismét szembekerül egy rendezetlen, szegényes szertárral, melyet már az iskolaév kezdete 12
