Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Közlemények - Nedim Zahirović: A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum török sírköve: Clara Laudon tevezett síremléke?
NEDIM ZAHIROVIC A RÖMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM TÖRÖK SÍRKÖVE... Nedim Zahirovic A RÓMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM TÖRÖK SÍRKÖVE: CLARA LAUDON TERVEZETT SÍREMLÉKE? Az utolsó osztrák-török háborúban (1788-1791) a császári csapatok látványos sikereket értek el. A ma Szerbiához tartozó Nisig és a macedóniai Skopjéig tartó előrenyomulása során az osztrák hadsereg számtalan erődöt és várost foglalt el, de ezek közül a törökök által katonai jelentősége miatt a háború házának (daru l-cihad) nevezett Belgrad erődje és városa volt a legfontosabb. Belgrád rövid ellenállás után 1789. október 8-án került a hódítók kezére. Báró Ernst Gideon Laudon (tl790), a császári csapatok győztes fővezére, a bevonulást követő rablás során szokatlan, de igencsak átgondolt lépésre szánta el magát. Laudon közvetlenül a háború kitörése előtt jelölte ki sírhelyét a Bécsi erdőben fekvő hadersdorfi birtokán. A kastélypark állatkertjénél, a polgári kórház felőli erdős hegyoldal lábánál alakítottak ki egy kis dombot, amely köré hat facsemetét ültettek. Laudon innen kissé feljebb saját szobrát is felállíttatta. A szobor gondolkodó filozófusként ábrázolja őt, jobb kezében egy Meditatio mortis optima philosophia feliratú táblát tartva.1 Úgy tűnik azonban, hogy Laudon reaktiválása és főképpen azok a sikerek, amelyeket a császári csapatok fővezéreként a török háborúban elért, a síremlékkel kapcsolatos eredeti elképzeléseinek újragondolásához vezettek. A belgrádi erőd elfoglalása után megparancsolta ugyanis, hogy a fellegvár konstantinápolyi kapujának (Stambol kapisi) díszes faragványait és Belgrád egykori török parancsnokának, El<;i ibrahim pasának (11708) a mauzóleumát bontsák el, és szállítsák Hadersdorfba. Csakhogy Eleji ibrahim pasa mauzóleumát tévedésből bontották el. Valószínűleg azt hitték, azé az egykori nagyvezéré, Haci ívaz Mehmed pasáé (11743), aki az 1736-1739 közötti osztrák-török háborúban viszszafoglalta Belgrádot a császáriaktól. Laudon tervezett sírja közelében már 1790 tavaszán kialakíttatott egy török kertet. Kari Teply osztrák történész szerint Laudon új elképzelése az volt, hogy sírját török stílusban készítteti el. Eleji ibrahim pasa elbontott mauzóleumát eszerint a hadersdorfi Laudon-sír felső részén, mintegy tropaionként újra összeállították volna. Ferdinand Taubmann von Krsowitz, Laudon barátja, tisztelője és életrajzírója meséli el, hogy látott lezárt, török köveket rejtő ládákat. A Hadersdorfba vitt török kövekről így számol be Laudonról írt életrajzában: „A mauzóleum szétszedett elemei között részint magas és széles, részint keskeny kőlapok voltak. A magas és széles lapokat a sír körül állítják fel, és ezeket, az utasítás szerint a keskeny lapokkal zárják le. így alakítják ki a mauzóleumot [...] Abban az időben, amikor Hadersdorfban minden szükségeset szemügyre vettem, az állatkertben négy magas és hosszú kőlap feküdt, a többi a kastélyban volt ládákba zárva, amelyek közül kettő hosszú és széles, egy hosszú és keskeny volt. [...] A kőlapok állítólag fehér keleti márványból készültek, és annyi bizonyos, hogy szokatlanul ellenállóak az esővel szemben. A kövek nagyon szépen csiszoltak, felületük a napon cukor- és drágakőfényben játszik. Az általam látott négy kőlap felső részein különböző díszítéseket, oldalsó széleiken csinos keretet, kettő közepén török betűs feliratot, a többi közepén mindenféle virágokból álló csokrot faragtak ki, valamennyi a legjobb minőségű 241
