Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Félix Teichner: A római tájkultúra hosszútávú hatásának kérdése a Marcal és a Rába vidékén
FELIX TEICHNER A RÓMAI TÁJKULTÚRA TOVÁBBÉLÉSE A MARCAL ÉS A RÁBA VIDÉKÉN a „romanizált” lakó- és településformák kialakulására — paradox módon — nem az I. és II. századi római provincia (át) szervezések keretében került sor, hanem a III. és IV. században a provincia területére nehezedő, növekvő külső nyomás és az azt követő strukturális változások idején. JEGYZETEK 1 A szerző elsősorban magyarországi együttműködő partnereinek, Bíró Szilviának és Molnár Attilának mond köszönetét, Prof. Borhy László (ELTE) volt kedves közreműködni 2011-ben az ásatási engedély megszerzésében. A különböző földtulajdonosok közül, akik a földjükön végzett kutatásokhoz hozzájárultak, szeretettel emlékezünk Kiss Sándorra (Bodonhely) és rendkívüli vendégszeretetére. A nyelvi nehézségek leküzdésében mindig számíthattunk Petra Nemetová (Heidelberg), Somosfalvi Lilla (Győr) és Szabó Valéria (RGK Frankfurt) segítségére. Prof. Dr. Thomas Meiemek azért mondunk köszöntet, mert a Heidelbergi Egyetemen befogadta a projektet. Grászli Bernadettnek, a Rómer Floris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatónőjének tartozunk köszönettel azért, hogy előzetes kutatásijelentésünk a múzeum évkönyvében megjelenhet. Az V. RIU-Symposiumon 2012-ben Grazban elhangzott előadás (Teichner 2014) magyar fordítását Mészáros Balázs készítette el, a fordítást Bíró Szilvia ellenőrizte, akiknek fáradozásait szintén köszönjük. 2 Mócsy 1974, 80-111.; ANRWII 6, 543-556; Borhy 1995; Fitz 2003a, különösen 49-51. 3 Vékony 2003, 14-22; Visy 2011, 33-48; legutóbb: Teichner 2011, 14-18. 4 Fitz 2003b, 205-208, különösen 206. 5 Cassius Dio 49, 36. Nagy Izabella fordítása (Kovács - Fehér 2003, 187-189. alapján) 6 Alföldy Gézának, az ókortörténet kiváló kutatójának a romanizációs vitáról szóló összefoglalója ma is aktuális: Alföldy 2005. - A német nyelvű szakirodalomban kifejezetten az őslakosság kulturális ellenállásának kérdésével foglalkozik: Heimberg 1997, Heimberg 1998a und Heimberg 1998b. 7 Garbsch 1965. 8 Palágyi - Nagy 2002; Hudeczek 2004, különösen a 2. ábra. 9 Gabler 1996, 246f. 10 Gabler 1995, 64. 11 Gabler 1980/81; Gabler 1982; Gabler 1995; Gabler - Ottományi 1990; vö. Petres 1990; Kocztur 1974. 12 Gabler 1996. 13 Redő 2003; Redő 2005; vö. Redő 2007a és Redő 2007b. 14 Vö. Bofinger - Krausse 2012. 15 Vö. Bofinger - Krausse 2012. 16 Bruckneudorfról: Carnuntum 2006, 60-62, és 73-74. ábrák; Levélről: Szőnyi 2003; Gabrieli - Szőnyi 1996/97; Győr-Ménfőcsanakról: Szőnyi 1995; Szőnyi 1996; Egry 2007; Gabler 2003, 241, és 45-47. ábrák - Összefoglalóan Raczky 2007; Budai Balogh 2009. 17 Ebben a tárgyban Bíró Szilvia „Romanisierung in Nordwest-Pannonien. Eine einheimische Siedlung in Győr-Ménfőcsanak (Kom. Győr-Moson-Sopron, Ungarn)” című disszertációja PD Felix Teichner témavezetésével a J. W. Goethe Egyetem, Frankfurt am Main készül. 18 Archäologische und palynologische Untersuchungen zum Kulturwandel am Beginn des 1. Jahrtausends n. Chr. in der deserta Boiorum (Pannonien) DFG-azonosító: TE590/3. - A szükséges előmunkálatokat az NKA (Nr. 2731/0051/06), a J. W. Goethe Egyetem, Frankfurt am Main és az Audi Hungária Motor Kft. finanszírozta. 19 Mócsy 1959, 48. 53; Fitz 2003a, 51. A városalapítást mindketten a civitas Boiorum Hadrianus-kori felhagyásával hozzák összefüggésbe. 20 Szőnyi 2002; Szőnyi 2004; Szőnyi 2008. 21 Rómer 1863,370. -hin. Ant. 262,11. 22 Szőnyi 2004, 85. 23 A két feliratos kő képét közli: Szőnyi 2002, 73. 2-3. ábra. 24 Lászlóffy 1938; Dragnatis et al. 2008. 25 Szőnyi 2004, 85. 19
