Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Félix Teichner: A római tájkultúra hosszútávú hatásának kérdése a Marcal és a Rába vidékén
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK 26 Erre már Lovas (1937, 14f) is utalt. 27 Szőnyi 2002. Vö. Burghardt 1979, 11. 1. ábra. 28 Paulovics 1927,197-204; Lovas 1927, 206; Szőnyi 2004, 86. 1. és 4. ábra. A kutatási projekt keretében a teljes feldolgozásra Thomas Schönfeldernek a heidelbergi Ruprecht Kari Egyetemen készülő diplomamunkája vállalkozik (témavezető: PD Felix Teichner). 29 Szőnyi 2002, 52-54. 4-6. ábra; Szőnyi 2004, 86.1. és 5. ábra. 30 Szőnyi 2002, 52-54, 4-6;. ábra Szőnyi 2004, 86,1. és 5. ábra 31 Radnóti 1954,487-508; Biró 1959,173; Fitz 1980. - kritikusan: Szőnyi 2002, 64; Szőnyi 2004, 97. 32 A jelenségről összefoglalóan legutóbb: Heinrich - Tamáska 2011. 33 Szőnyi 2002, 61f.; 2004, 95. 34 Szőnyi 2002, 54f., 8. ábra; 2004, 88, 3. ábra. 35 Szőnyi 1981b, 98f., 11-12. ábra. 36 Szőnyi 1981a, 19-26; Szőnyi 1981b, 94f., 10. ábra; Szőnyi 2002, 55f., 9. ábra; Szőnyi 2004, 89,4- 7. ábra. 37 Szőnyi 2002,10. és 13. ábra; Szőnyi 2004, 90, 8. ábra. 38 Szőnyi 1981b, 94f., 9. ábra; Szőnyi 2002, 13. ábra; 2004, 9. ábra. 39 Szőnyi 1997/98, 516-522,1-5. tábla; Szőnyi 2002, 14-15. ábra; Szőnyi 2004, 91, 10-11. ábra. 40 Lásd a 18. jegyzetet. 41 Szőnyi 2002,16. ábra; Szőnyi 2004, 91f., 12. ábra. 42 Szőnyi 1981b, 110f., 14-16. ábra; Szőnyi 2004, 92. 43 Hasonló értelemben: Szőnyi 2002, 63; Szőnyi 2004, 96.: „А II. századi és III. század eleji érmek feltűnően alacsony száma a feltárt terület szórványos beépítésével és mezőgazdasági jellegével magyarázható.” 44 Szőnyi 2002, 58-61, 18. ábra; Szőnyi 2004, 92-95,14 ábra; Szőnyi 2008, 235-242, 2-8. ábra. 45 Vö. Szőnyi 2008, 240, 6. és 8. ábra. 46 Legutóbb: Szőnyi 2008, 245,14-15. ábra. 47 Szőnyi 2008, 247, 17. ábra 48 Szőnyi 2002, 51 („1 km2“). Szőnyi később (2008, 246) már visszafogottabban „maximum 5-6 hektáros, [...] esetleg 10 hektáros [településről], vagyis piachelyről” beszélt. 49 A Claudius-kori sigillata-leletek alapján egy első katonai megszállás lehetőségére: Gabler 1997. Szőnyi (2008, 244,14-15. ábra.) azonban egy késő antik (III—IV. századi) katonai táborból indul ki. Az építmény kormeghatározása csak szondázó ásatásokkal lenne tisztázható, erre azonban a terület tulajdonviszonyai miatt jelenleg nincs lehetőség. A diagonális útvonalak stratégiai jelentőségéről általában: Fitz 1991; Gabler 2006. 50 Ezt támasztja alá, hogy a Szőnyi Eszter által feltárt mindkét kőépület alapozását laza talajba levert 15-20 cm vastag cölöpök képezték: Szőnyi 2004, 95. 51 Bíró et al. 2007, 69-71. 4. ábra. 52 Bíró et al. 2007, 69, különösen. 5. ábra. 53 Bíró et al. 2007, 69, különösen 5. ábra; vö. Cencic 2003, 31, 2. tábla - Legutóbb hasonló értelemben: Szőnyi 2008, 247L, 19-20. ábra. 54 Szőnyi 2004, 18; 2008, 247,18. ábra 55 Bíró et al. 2007, 70. 6. ábra (a teljes méret még téves adataival). 56 A Szőnyi Eszter első publikációjában szereplő 100 hektáros kiterjedés csak abban az esetben igaz, ha figyelembe vesszük római kor előtti gödörházas település (Dombiföld 1 és 2) kiterjedését is. 57 Vö. a Szőnyi-féle első építési periódussal: Szőnyi 2004, 88, 3. ábra. 58 Ebben az összefüggésben érdekesek azok az ásatási terület (Dombiföld 1) közelében, fémkeresővel megtalált és Szőnyi Eszter által publikált fémleletek, amelyek egy valószínűleg szándékosan feldarabolt életnagyságú császárszobor a darabjai: Szőnyi 1998; Szőnyi 2004, 96f. 59 Vö. Szőnyi válogatásával: Szőnyi 1981b, 109-111,11-16. ábra. 60 Vö. a 18. jegyzettel 61 Mócsy 1959, 31-54, különösen 46-49. 62 Vö. Harding - Jacobsen 1988; Gabler 1996,242; Zabehlicky - Zabehlicky 2002/03; Zabehlicky-Zabehlicky 2004; Scherrer 2004, 134L; Teichner 2013. 63 Egyes Hallstatt-kori kerámialeletek értékelésére Molnár Attila vállalkozik a müncheni Ludwig-Ma ximilians-Universitäten készülő, a Hallstatt-kori Dunántúlról szóló doktori értekezésében (témavezető: Prof. Dr. C. Metzner-Nebelsick). 64 A témát Kantor Ferenc (Darmstadt) BA-dolgozat keretében dolgozza fel a mainzi Johannes Gutenberg 20
