Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK kedő reformkori országgyűlési követek személyisége, heves és szenvedélyes felszólalásaik, elementáris erővel hatott rá a jeles reformszónoklatok tartalma és azok hatásos retorikája. Ifjúként megérintette az országgyűlés reformszelleme, mely szemléletére és világlátására maradandó hatást tett. Ekkor találkozott Kossuth Lajossal, aki lázasan szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, itt indult el és érlelődött meg benne az iránta kialakuló szimpátia és elkötelezettség. Részt vett az országgyűlési ifjúság mozgalmaiban. Pozsonyban számtalan szellemi hatás érte, gyarapította közjogi tudását, ekkor ismerte fel és értette meg igazán a polgári társadalom eszméinek és gyakorlati működésének elveit és értékeit. Ügyvédként Győrött telepedett le, ahol részt vett a reformkor idején kibontakozó egyleti mozgalomban. 1836-ban három fiatal ügyvéd, Jankó Kálmán, Zmeskál Sándor és Kálóczy Lajos dr. Kovács Pál akadémikus, orvos-íróval közösen alapították meg a Győri Olvasó Egyletet (Győri Kaszinót).85 Kálóczy Lajos a nevezetes „Győri Tízek” tagjaként gr. Zichy Ottó szabadhegyi házában elvbarátaival, Lukács Sándorral, dr. Kovács Pállal, Zmeskál Sándorral, Gyapay Dénessel, Kozma Imrével, Pareicz Ivánnal, Szabó Kálmánnal és Purgly Sándorral együtt elemezték, a bécsi, a pozsonyi és a pesti politikai élet eseményeit.86 Ők mozgatták és lelkesítették Győr lakosságát, főként az ifjúságot a forradalmi vívmányok védelmére. Közreműködésükkel Győrött a kaszinó tevékenysége egyáltalán nem szűkült le a nemzeti kultúra, irodalom és a tudomány ápolására és művelésére, hanem rendszeres politikai, közéleti viták színhelye lett. Az egylet gyarapodó könyvtárában lévő könyvek ismertetésével gerjesztették a reform szellemet és a nemzeti eszmék hirdetésével cselekvő hazafias magatartásra buzdították a lakosságot. Szávay Gyula költő és lapszerkesztő megállapítása szerint Kálóczy Lajos volt, aki irányította Győrött a „hazafias közszellemet”.87 1847-ben franciaországi és angliai tanulmányutat tett. Utazásai során ismerkedett meg a polgári társadalom működésének társadalmi tapasztalataival, és elmélyülten tanulmányozta a liberalizmus eszméit. E tanulmányút emlékezetes párizsi pillanatairól hosszabb levelet írt Ecker Jánosnak 1847. április 28-án, melyet utóbbi naplójába is bemásolt.88 A hat-hét hónapos párizsi tartózkodás végén, Londonba tartván így búcsúzott a hajdani forradalmi város tereitől és utcáitól: „zsarnok eszköze a’ Bastille állott, a mellről most a’ szabadság’ géniusa szét szaggatott lánczokkal mosolyog ránk, — a’ Concorde piaczot sem hagyhatjuk búcsú nélkül: hiszen itt hullottak le a’ szabadság áldozatának fejei! — hát a’ Vendome oszlopnak ne mondjunk egy vég istenhozzádot? Ma mind a’ három helyet meglátogattam. E’ 3 hely 3 nagy eszmének képviselője, a’ korlátot nem ismerő önkényé —, a vért szomjúzó fanatismusé, — ’s a” nemzeteket elszédítő dicsőségé.” Ez a rövid idézet is jelzi, hogy Kálóczy nagy vonzalmat érzett a francia forradalom szimbolikus, egyetemes értékű történelmi színhelyei iránt, melyekről ilyen átszellemülten, sajátos, patetikus stílusában írt győri atyai jó barátjának, Ecker Jánosnak, aki Kálóczy 1847. május 29-58
