Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
TÓTH LÁSZLÓ A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE i hazaérkezéséről is beszámolt ugyanott. Ebből az alkalomból a győri polgárőrség 100 tagú első osztálya fáklyás éjjeli zenét adott Kálóczy üdvözlésére. Lukács Sándor köszöntötte a Párizst és Londont megjárt utazót és beszédében többször is emlegette a „nyomort és az elnyomást, mely a magyar nemzetre nehezedik, s Kálóczyt a jobb jövő harcosaként aposztrofálta. Kálóczy válaszában kifejtette politikai hitvallását és biztosította polgártársait, hogy nézetei nem változtak s a jövőben is megkezdett úton fog haladni.”89 Közvetlenül 1848 márciusa előtt Kálóczy Lajos megtapasztalta a vármegyei politikai élet avítt konzervativizmusát és annak minden fogyatékosságát, emiatt heves szónoklatokat tartott a mosoni és a győri megyegyűléseken. Ahogy közeledett 1848 márciusa, egyre gyakrabban szónokolt a liberalizmus haladó eszméjéről, a szabadság hiányáról és szenvedélyesen szólt az egyetemes (in solidum') forradalmi jelszóról, a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemiségéről. Hallgatóságát lenyűgözte szónoki tehetsége és széleskörű műveltsége. A „túlzó elvűnek” (radikálisnak) minősített Kálóczy igen népszerű lett a polgári liberális és a nemesi középrétegek körében. Tömegdemonstrációk kísérték szerepléseit. Támogatást érezve elindult az 1847-es októberi országgyűlési követválasztásokon. A tömeg nemzeti zászlókkal, sok kis táblával — ezeken Kálóczy Lajos neve volt látható — vonult fel a vásártérről a megyeháza elé és kórusban skandálták: „Szabad ember kell nekünk, Éljen Kálóczy követünk!”90 A választást azonban az ókonzervatív Balogh Kornél alispán és Szerdahelyi nyerte meg. Ekkor még nem jött el a liberálisok ideje.91 Ecker 1847. október 23-i bejegyzése szerint a városi tanács 24 forint lefizetése után felvette Kálóczy Lajost a győri polgárok közé, ez által „kebelbéli polgár” lett. Ezzel immáron ő is választhatott és őt magát is választhatták. Kálóczy népszerűségére jellemző, hogy a városi választás alkalmával, a városi tisztviselőkből álló magisztrátus (belső tanács) és a polgárok által választott külső tanács 77 szavazatából 44 szavazatot kapott.92 Kálóczy az 1848-as forradalom idején a győri népgyűlések egyik vezérszónoka. Major István, győri ifjú, később a 48-as honvédsereg nemzeti tüzére szerint Kálóczy és Lukács Sándor együtt tartottak beszédeket a Fő téren és vállvetve hirdették a jövőbeni dicső kor közeli eljövetelét.93 Ezeknek a szónoklatoknak nagy volt a mozgósító ereje. Kálóczy veretes, sajátosan ékesszóló beszédei, világos gondolatai egyaránt hatottak az érzelmekre és az értelemre is, érlelték, mélyítették a lakosságban a forradalmi tudatosságot és a haladó eszmék iránti lelkesedést. Ott volt Pozsonyban Lukács Sándor mellett 1848. március 16-án, ő is felszólalt a népgyűlésen és éltette Kossuth nevezetes 1848. március 3-i beszédét, amiből Irinyi József a pesti Ellenzéki Kör megbízásából elkészítette a tizenkét pontot. Győrött beválasztották a megyei „középponti választmányba”, ezzel a megyei közgyűlés tagja lett. 1848. június 23-án tartották meg az országgyűlési képviselőválasztásokat. Téten, a sokoróaljai járás választási kerületében Kálóczy Lajost a „tudományos mű59
