Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Közlemények - Bíró Szilvia: Egy különleges pannoniai pecsételt edény a győr-ménfőcsanaki rómia kori vicusból
ARRABONA 2012. 50/2. KÖZLEMÉNYEK közötti üres területek kitöltése.5 Ha az épületmotívumunkat részleteire szedjük szét, akkor a legegyszerűbb eleme a pálcikamotívum. Teljesen azonos pecsétet eddig nem ismerünk más lelőhelyről.6 Hasonló gyöngy-pálcikatagok az Aquincum környéki anyagokban találhatók. A biatorbágyi vtcusból egy egyenes pálcikatagokból összeállított U-alakú motívum ismert, és ugyancsak innen egy másik, homokóraalakú pecsétlő is hasonló pálcikákból került összeállításra.7 A ménfőcsanaki edény épületfal-motívumához hasonlóan három tagból áll össze egy pecsét egy zalalövői (Sállá) pannoniai pecsételt edényen, amely egyértelműen terra sigiííata-motívumra vezethető vissza.8 Általánosságban megfigyelhető, hogy az egyenes vonalakból öszszeállított motívumok majdnem minden pecsételt árukkal foglalkozó publikációban megtalálhatók, provinciaszerte elterjedtek voltak. A pálcikatagokból összeállított bonyolultabb épületmotívum azonban egyedülálló. A ménfőcsanaki edény motívumválasztásában egy egyedi, egyszeri kialakítást kell keresni, amely egy kreatív fazekas keze nyomán született meg. A kettős félkoszorúnak ezzel szemben több párhuzamát is ismerjük. Mindenekelőtt azokat a darabokat kell megemlíteni, amelyeket közvetlenül sigillata-motívumokból lehet eredeztetni. Ezek egyrészt ív formájú félkoszorúk, ill. árkádok, másrészt a tojássor elemeinek külső gyűrűje. A ménfőcsanaki darab koszorúja — mérete és aránya alapján — inkább az előző csoporttal rokonítható, bár egyelőre pontos párhuzama ennek sem ismert.9 Szintén nehéz a lándzsa alakú levél párhuzamát megtalálni. A levél alakú pecsétek igen elterjedtek a pannoniai pecsételt árukon, azonban ezek gyakran tölgylevelek vagy más hasonló, erős erezettel ellátott levelek. Hasonló lándzsa alakú levelet eddig csak Csetényből (Veszprém megye) ismerünk (1. kép), ahol egy Drag. 37-es formájú pannoniai pecsételt tálon található. Ez a motívum méretben is megegyezik a ménfőcsanaki kisebbik motívummal (5. kép).10 Talán egy hasonló, hegyes végű levél töredéke látható egy balatonvilágosi edényen. Ebben az esetben nem redukált, hanem oxidált égetéssel készítették az edényt, így színe vöröses lett, amely ezt a töredéket — csakúgy, mint a többi, a lelőhelyen előkerült darabot — inkább a kelet-pannoniai (aquincumi és gorsiumi) fazekaskörhöz köti.11 Visszatérve a csetényi töredékhez: a rajta található pecsételések kompozíciója figyelemreméltó: a levéldíszek kettős, rovátkolt ív (fordított koszorú?) alatt találhatók. Bár az ívek mérete és kialakítása nem egyezik a ménfőcsanaki darabéval, a szintén rovátkolássorok közé helyezett motívumok nagyfokú kompozícióbeli hasonlóságot mutatnak darabunkkal. Az edény egy csak terepbejárásból ismert lelőhelyről származik. A felszíni leletek alapján a Csetény melletti római kori településen több kőépület állt a II—III. században,12 maga a lelőhely a Kisalföld délkeleti peremén, a győr-ménfőcsanaki vicustól körülbelül 30 római mérföldre található. A ménfőcsanaki edény formája szintén viszonylag kevés párhuzamot mutat. A formához magáról a lelőhelyről ismerünk közeli analógiát: a 259. obj. számú gödörházból egy szürke, finoman iszapolt fazék került elő, oldalán sűrű, besimított sá-234
