Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Közlemények - Bíró Szilvia: Egy különleges pannoniai pecsételt edény a győr-ménfőcsanaki rómia kori vicusból
BÍRÓ SZILVIA EGY KÜLÖNLEGES PANNÓNIA! PECSÉTELT EDÉNY... vokkal, amelynek formája szinte teljesen egyezik a pannoniai pecsételt fazekakéval, azzal a különbséggel, hogy a vállat díszítő vájat és éles töréspont hiányzik (6. kép). A gödörházból előkerült többi leletanyag alapján a kelta hagyományokat mutató darab a Kr. u. I. század végére tehető.13 Az edényforma a késő kelta fazékformákkal mutat nagy hasonlóságot. Az erősen behúzott nyak- és peremrész és éles vájatokkal való díszítésmód a nagyobb kelta (jellegű) edényeknél jelenik meg, igen gyakran simított felületi díszítéssel együtt.14 A formai párhuzamok inkább az edény testének arányaiban vagy a fent említett éles vájatokbán azonosíthatók. A ménfőcsanaki edényre jellemző kicsi, függőlegesen álló peremrész ezzel szemben nem igazán elterjedt, bár néhány példát találhatunk rá.15 A legtöbb nagyobb fazekat enyhén kihajló peremrésszel látták el. Eszaknyugat-Pannoniában a Bécs, Rudolfstiftung lelőhelyen, a későbbi polgárváros alatt feltárt késő kelta kori településről ismerünk hasonló edényt: majdnem függőleges peremmel és erősen behúzott nyakrésszel.16 A késő kelta kerámiaspektrum meghatározása és beazonosítása a későbbi provincia területén egyelőre csak szórványosan került publikálásra, ennek ellenére a ménfőcsanaki római kori fazekunkhoz ezek között több párhuzamot találhatunk. így a már fent említett Budapest-Tabán és Budaörs lelő-235 5. kép A csetényi töredék (Maród 2002, 5.1, ábra alapján)
