Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARENUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... 12 A kép ugyan nem jelzett, de szerepel Unger Károly végrendeletében és folyamatosan a család leszármazottainak tulajdonában volt. Egy a képen elhelyezett 19. századi hitelesített családi jelzés is igazolja, hogy Unger Alajos művéről van szó. Vö. Wunderlich 2010, 152. 40. lábjegyzet. 13 Vö. Fondazione Zeri weboldalával: http://fe.fondazionezeri.unibo.it/catalogo/scheda.jsp7decorator=layout&apply=true&tipo_scheda=OA&id=34341&titolo=Cesare+da+Sesto%0A%09%09%0 9%0A%09%09+ + + + +%2C+Sacra+Famiglia+con+san+Giovannino+e+un+santo+%28%3F %29 (2013. július 12.) 14 Ez a leggyakrabban kiállított Unger-festmény, hiszen az 1970-es évek óta több magyarországi múzeum (Győr, Szeged, Keszthely) kiállításain is szerepelt. 15 A festmény 2010. március 2-án a bécsi Kinsky palotában került kalapács alá. 16 Valószínűleg nem ez az egyetlen az ostromnak emléket állító színdarab, Pázmándi Horváth Endrének is ismert hasonló témájú kézirata. (Székely 1998, 63.) 17 Ezúton szeretnék köszöntet mondani az információkért a kép tulajdonosának. Bár a kép nem jelzett, de azt az Unger család egyik leszármazottja ajándékozta jelenlegi tulajdonosának. További bizonyítékot az ajándékozó aláírásának a müncheni Unger-Mürwald-Wunderlich családi archívumban őrzött kéziratos dokumentumokkal való öszehasonlítása jelenthetne. 18 Vancsa jogosan jegyzi meg, hogy bár a nazarénusok hadat üzentek a klaszicizmusnak, továbbra is annak formai és kompozíciós elveit követték. (Vancsa 1973, 20.) Jelen tanulmány azonban Fastertet (2000) és Grewét (2009) követve azt az álláspontot képviseli, hogy a nazarénus történeti festészetet sajátos karakterjegyek jellemzik, amelyek Ungernél is tetten érhetők. Ezért sem tudunk egyetérteni Vancsa (1973,20.) azon kijelentésével, hogy „ [njémi szigorúsággal összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy ellentétben a nazarénusok karakterisztikus vallásos művészetével sajátosan nazarénus történeti festészet nem létezik. A nazarénusok történeti festészete (J. Schnorr, Cornelius, Führich és mások) a korszak nacionalista elvárásaiból táplálkozó általános történeti tendenciába illeszkedik és elsődlegesen ’ideális’ aspektusát tekintve legfeljebb a humanista-egyetemes irányultságú klasszicista történelemfelfogás meghatározott (nevezetesen nacionalista) irányra szűkített folytatásának tekinthető.” 19 Humboldt, továbbá a Sapir és Whorf előfutáraként hasonló pozitiót elfoglaló Herder szerint a mindenkori kultúra határozza meg a gondolkodást és világnézetet és ezáltal a nyelvet. (Fasten 2000,233.) Herder ezért különösen a régi népdalok gyűjtését ajánlotta, hiszen „nyelvezetük, hangnemük és tartalmuk a törzs vagy nemzet gondolkodásmódját tükrözi. Akiből ez részben vagy teljesen hiányzik, arról tesz tanúbizonyságot: oly mértékben elmerült a külföld majmolásában vagy úgy behálózta a másolás talmi csillogása, hogy számára a nemzet teste értéktelenné és érzékelhetetlenné vált.” Idézi Fasten 2000,233. Herder ugyanakkor a magyar nemzet közeli pusztulását jövendölte. (Farkas 1931,3.) 20 Érdekes kérdés, hogy a Károly király lemondása című belga kép és a Vajk-festmény között kimutatható kompozíciós párhuzamok — különösen a csoportok elhelyezkedése és függöny stb. — véletlenek-e, vagy pedig előbbi korai hatásáról beszélhetünk. Engerth (1994,22.) szerint a különböző német városokban 1842-től bemutatott kép a bécsi akadémiai diákság körében nagy érdeklődést váltott ki. Valószínű, hogy az akadémia hallgatói már korábban is ismerték a művet leírásokból vagy vázlatokról és rajzokról, így az Unger kompozícióját is befolyásolhatta. Valószínűbb azonban, hogy véleüenről van szó, hiszen jelen ábrázolás a középkori oltártáblák sokalakos ábrázolásaitól is alig különbözik. 21 A legenda szerint a Mulvius hídnál csatára készülő Nagy Konstantin császárnak álmában megjelent egy angyal és a keresztre mutatva győzelmet ígért neki ellenfeleivel szemben. A látomás hatására Konstantin katonái pajzsára rajzoltatta a keresztet és ennek segítségével győzelmet is aratott. Kr. u. 326-ban anyja, Heléna jeruzsálemi zarándoklatra indult, hogy megkeresse Krisztus keresztjét. A keresés során talált három keresztet, amelyek közül gyógyító ereje alapján választották ki a Szent Keresztet. Fia utasítására Heléne felügyelte Jeruzsálemben a Szent Sír templom építését. Ezt a templomot 1009-ben Szent István uralkodása idején romboltak le a muszlimok. Az első keresztes hadjáratban 1099-ben a keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet, és újjáépítették a Szent Sír templomot, a Szent Kereszt darabjait pedig Nyugatra vitték, ahol aztán különösen értékes ereklyeként tisztelték azokat. A katolikus egyházban május 3-án tartják a kereszt feltalálásának ünnepét. A legenda képi és szöveges hagyományozódására vö. Baert 2004. 22 A latin írást is Szent István vezette be Magyarországon. 23 Boldog a nép, melynek az Úr az Istene, a nép, amelyet örökségül választott. (Zsoltárok könyve 33:12.) 24 Fessler az ismert István-legendákat, a kislegendát és a nagylegendát, továbbá az utóbbin alapuló Hartvig-legendát dolgozta fel. Vö. Bogyay 1976. Ezeket valószínűleg Unger Alajos is ismerte. 175
