Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése

ARRABONA 2012. 50/2.

TANULMÁNYOK

25 Fessler nem a modem értelemben írt történelmet, ahogy arról az 1911-es Encyclopedia Britannica róla szóló szócikke is ír: „Fessler termékeny és életében nagy hatású író volt; mára azonban könyvei értéküket vesztették, talán egyedül a Magyarország történetéről szóló munkája kitvételével. Témái kritikus feldolgozását nem tartotta szükségesnek, és történelmi munkái tulajdonképpen történelmi regények.”

26 Az István név eredete a görög stephanosra vezethető vissza, amelynek latin megfelelője a corona. (Bogyay 1976, 33.)

27 Ennek a koronának történelmi analógiája Martino Rota (1520-1583) II. Rudolfot ábrázoló Coronato Re d’Ongheria nella Cittá di Possonio alli 23 settembre 1572 című rézkarcán található. Vö. Polleroß 2010, 64.

28 A magyarok ruhája azonban nem középkori. A férfiak többsége, továbbá Sarolta vagy Gizella is díszmagyart visel, а XIX. század főúri viseletét. (Tompos 2005 és Nemes 2002.)

29 Overbecks rajzán barátja, Pforr, továbbá Sutter, Vogel, Hottinger és Wintergest kapott helyet. (Merk 1977,152.)

30 A tulajdonos interpretálta így a képet egy 2012. február 20-án lezajlott beszélgetésen.

31 Az újabb kutatási eredmények mutatják, milyen színes a nazarénus művészet. (Suhr 2012, 18.)

32 A kép tulajdonosa és a restaurátora is azon a véleményen van, hogy az alakok a játékkártyákon látható figurákra hasonlítanak.

33 Habsburg Rudolf és a pap ismert művészi ábrázolásainak áttekintését lásd Vancsa 1973,185-202 és Telesko 2006, 255-312.

34 A Schlegel testvérek felfogásában a monda a középkori birodalom hatalmi igényeit fejezi ki, ugyanez tükröződik Ferdinand Olivier festményén (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum). (Vancsa 1973, 186.)

35 A Rudolf-témát Szent István országában is jól ismerték, ahogy arról Pálóczi Horváth Ádám 1817-ben megjelentett Rudolphias című eposza és Pyrker János László 1824-es híres Rudolph von Habsburg című hőskölteménye is tanúskodik. (Fasten 2000,100.) Utóbbi német nyelven íródott, ami jelentős tiltakozásokat váltott ki. (Varga 2013,148f.)

36 Érdekes azonban, hogy a képen nem látható kettős kereszt.

37 Pfanner szerint a késő romantikus stílust „színvonalasabb festőtechnika”, a „szín- és fényhatás kifinomultsága” jellemzi, „amelyet a festők a régi mesterek pontos tanulmányozás révén sajátítottak el”. (Pfanner 2000, 33.)

38 Emellett inspirációs forrásként szolgálhattak más, a nazarénusok által ismert bécsi festők hasonló tematikájú művei, mint például Anton Petter Vencel, Ottokár fia kéri Habsburg Rudolftól apja holttestét című festménye (1826, Bécs, Österreichische Galerie Belvedere).

39 Szent László és a Habsburg uralkodók kapcsolatának eddig kevés figyelmet szenteltek, pedig I. Lipót, akit 1655-ben Pozsonyban június 27-én, Szent László ünnepén koronáztak magyar királlyá, Szent Lászlóról szóló panegiriszokat gyűjtött össze és adott ki 1693-ban, a magyar katolikus újjászületés nagy alakja, Zrínyi Miklós (1620-1664) pedig már 1634-ben a bécsi Stephansdomban olvasta fel saját László-panegiriszát. Ducreux 2011, 291f; Farkas 1931, 99. Úgy tűnik tehát, Unger Alajos két szentekkel foglalkozó képének témáját nem csupán szülővárosának a szent királyokhoz fűződő kapcsolata motiválta, hanem a pietas habsburgica / hungarica vonatkozásában játszott szerepük és általános magyarországi jelentőségük.

40 Az idők során persze sokuk álláspontja változott, részben radikalizálódott. (Lám 1928)

41 A korabeli gyakorlatnak megfelelően ugyanebből a fából készültek az Unger család játékkártyákhoz használt nyomódúcai, amelyeket a győri múzeumban őriznek. Az információért Mészáros Júliának tartozom köszönettel.

42 2013. május 23-án a Nagyházi Galéria aukcióján szerepelt.

43 2013. április 29-én a Dorotheum aukcióján szerepelt.

44 A sorozatba tartozó Málta ostroma (The Siege of Malta) című regény csak 2008-ban jelent meg teljes egészében.

45 A régebbi kiadás a cselekményt a megelőző évszázadba helyezi.

46 Führich stílusának két jellegzetessége „a meseszerűen poétikus vonás és a hazai táj mint az ideális világ megjelenítése, ami akkoriban a biedermeier tájképfestészetet is jellemezte”. (Pfanner 2000, 29.) Egyébiránt különösen Dürerhez vonzódott. (Feuchtmüller 1968, 50.)

47 További kutatás deríthetné ki, hogy a korabeli szemlélő számára a kép „németként”, illetve népiként jelent-e meg. (Vö. Veszprémi 2010,165.)

48 Unger Alajos művészi környezetének tagjai különböző politikai felfogást követtek. Dobiaschofskyt például, aki a bécsi akadémia docense volt, forradalmi magatartása miatt intésben részesült, mi176