Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
I CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARÉNUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... volt a realizmus iránti vonzódásáról, ellenben a művészettörténész Ormós Zsigmond, miközben nagyra értékelte a nazarénusok tartalmi irányultságát, helytelenítette a formát. (Keserű 2000.) Egyedül Ipolyi állt ki gyűjtőként és művészettörténeti írásaiban egyes nazarénus művészek vagy művek mellett.70 (lásd fent) A nazarénus művészettel szembeni kritika leginkább abból a körülményből származott, hogy az nem művészeti irányzat, hanem a romantika hatása alatt fejlődött világnézet volt. A történeti festmények ugyan „kiemelkedő politikai szerepet” játszottak, hiszen a befolyásolás céljával készültek, (Fastert 2000,10; v. ö Vancsa 1973, 27.) a napóleoni idők végén jelentkező liberalizmussal és nacionalizmussal szemben (Pfanner 2000, 25.) azonban a nazarénusok nemzetiek és konzervatívok voltak. (Fastert 2000, 9; Grewe 2009, 7.) Jó ideig tartott, amíg nazarénus szellemiségű művészek a bécsi akadémia tanárai közé kerülhettek, mivel Metternich gyanakvó volt velük szemben, a Lukács testvériséget és szellemi társaikat a titkos szövetséghez hasonlóknak tartotta. Ludwig Schnorr von Carolsfeld, Julius Schnorr von Carolsfeld bátyja hiába pályázott tanári állásért, végül János főherceg szolgálatába szegődött, majd később a Belvedere galéria kusztosa lett. A Habsburg-család tagjai ugyan kedvelték a nazarénusokat, Ferdinand Olivier kivételével azonban szinte mindegyikük elhagyta Bécset. (Uo.) I. Lajos bajor király sokuknak már a XIX. század első felében munkát adott Münchenben, (Grewe 2007) Peter Cornelius 1819-ben költözött a bajor fővárosba. (Uo. 30.) Németországban is sok kritikusuk volt azonban, köztük a már említett Goethe. (Suhr 2012,13.) Az egyébként császárhű Kupelwieser 1829-ben nazarénus beállítódása miatt nem kerülhetett a bécsi akadémia tanárai közé. 1831-ben lett csak korrektor, majd 1836-ban a történeti festészet tanára. (AKL: Kupelwieser, Leo-pold) Kupelwieser nemcsak munkatársa, hanem barátja is volt Joseph von Führichnek, aki előbbi mellett „a kései nazarénus művészet fő képviselője volt Ausztriában” és 1840-től történeti festészetet tanított a bécsi akadémián, de akárcsak Kupelwiesert, sokat támadták. (Kislinger 2006, 318.) A nazarénus művészetről alkotott felfogás valódi megváltozására Bécsben csak 1848 után került sor, amikor Christian Ruben (1805-1875) lett a bécsi akadémia vezetője. Ruben Cornelius düsseldorfi akadémiai reformja mintájára Bécsben is mesterosztályokat indított, így Kupelwiesernek, Führichnek és tanítványaiknak hatása a keresztény művészetre osztályaikon keresztül egészen az első világháborúig érvényesült. (Pfanner 2000, 30.) Stílusukat késő romantikusnak is nevezik, amely a Lukács testvérekével szemben realistább volt. A késő romantikus festők gyakorlatához a természettanulmányok is hozzátartoztak, mégsem könnyű a késő romantikusokat a nazarénusoktól elkülöníteni. A határok átjárhatók és pályája során több nazarénus is késő romantikus irányba fordult.71 (Uo.) Bécs csak a XIX. század közepén vált a birodalom egészére kisugárzó, „virágzó, vallásos irányultságú késő nazarénus művészet” központjává, (Kisslinger 2006,318.) ami Unger Alajos életművére már nem lehetett hatással. Mindenesetre a „monumen171
