Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK tális, specifikusan osztrák történeti és tájképfestészet megteremtését” szorgalmazó, de a nazarénusokat elutasító Hormayr bárónak az Archívumban megfogalmazott jóslata nem igazolódott be: „Örvendetes a tapasztalat, hogy az osztrákok egyszerű, egészséges tapintata és józan paraszti esze soha nem lelte sok örömét a korszak felvizezett hullócsillagain, s a túlnyomórészt néhány észak-német vándormadár által művészeti iskoláink látókörébe emelt [irány] éppolyan gyorsan eltűnik, ahogy jött.” (Idézi uo. 319.) A nazarénus művészek erős hatást gyakoroltak északi társaikra is: Peter Cornelius 1819-ben Münchenbe ment, ahol I. Lajos király kezdetben fontos megbízásokkal látta el, később azonban a festőstílusát ért kifogások miatt kegyvesztett lett. (AKL: Cornelius, Peter von.) Más nazarénus szellemiségű németországi festőiskolák is sikeresek voltak még egy ideig, mielőtt nem csupán festőstílusuk, hanem immár kifejezetten vallási felfogásuk miatt kezdték támadni őket a porosz kultúrharc idején. (Katalógus Mainz 2012, 9.) Az európai művészet történetében jelenetős szerepet játszó nazarénusoknak tehát elismerés és kritika egyaránt osztályrészül jutott. Műveik a közönség körében is gyakran értetlenséget és ellenállást váltottak ki és Bécsben is csak akkor vívtak ki megfelelő elismerést, amikor az aktuális politikai témáktól tisztán vallási témák felé fordultak. (Vancsa 1973, 28.) Mindez már Unger Alajos korai halála után történt. A nazarénusok magyarországi recepciójával eddig nem foglalkozott a kutatás. Unger Alajos méltatása Unger korai halála nem tette lehetővé, hogy művészete kiteljesedjen. Nyilvánvalóan sikeres és ismert volt, akit akadémiai tanulótársával, August von Pettenkofennel egy szinten emlegettek, ahogy az a győri helyi sajtó 1903-as beszámolójából is kiderül: „Valóban örvendetes jelenség az, hogy itt a ’grand art’ mestereitől és festőiskoláitól kezdve a modern szecessióig minden kornak festőmodorával találkozik a szemlélő. [...] Lássunk már most néhány kiváló darabot, úgy a hogy rendezés alatt, végleges elhelyezés előtt futólagosán észrevehettem. [...] Pettenkofen és Unger egy-két genre képe ötlik a szemlélő vizsgáló tekintete elé irigyli a gyűjtő szerencséjét, hogy ily műkincsek kerültek birtokába.”72 Az 1900 utáni évtizedekben Unger Alajos neve feledésbe merült, hasonlóan a reformkor más magyar festőihez, Kärgling Tóbiáshoz és Giergl Györgyi Alajoshoz.73 A fentiekből azonban világos, hogy nem csupán kártyatervezőként öregbítette a győri Unger család hírnevét. Eddig úgy tudtuk, csak ezen a téren, az akkoriban kialakuló magyar játékkártya mintadarabjaival járult hozzá a nemzeti öntudat születéséhez. (Wunderlich 2012) Születésének 200. évfordulója alkalmából azonban torzón maradt, mégis rendkívüli festészeti életműve is nagyobb figyelmet érdemel. Unger késő nazarénus és késő romantikus festő volt, aki a bécsi akadémiai körök hatása alatt már fiatalon egyéni stílusú és tartalmú hazafias magyar művészetet teremtett. Korábban gyakorlatilag ismeretlen életműve a késő nazarénus-késő romantikus művészet magyarországi hatásáról és az iparművészetben játszott szerepéről tanúskodik. 172