Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK A nazarénusok megpróbáltak Metternich rendszerével kiegyezni és igyekeztek kifejezésre juttatni a császári ház iránti hűségüket. Ennek megfelelően többen felelevenítették a Rudolf-témát (Pforr, Wintergerst és Sutter), vagy legalábbis foglalkoztak vele, amint azt Overbeck esete mutatja. (Vancsa 1973, 23; Gleis 74f, 95-96; Fastert 2000, 43-106.) Kupelwieser a Rudolf Habsburg ergreift das Kreuz című 1838-as akvarelljén azt a jelenetet ábrázolja, amikor Rudolf 1273-as királlyá választásakor nem a jogarért, hanem a keresztért nyúlt (ÖNB).36 (Telesko 2006,267.) Más festők is, akik ugyan nem voltak nazarénusok, de szoros kapcsolatban álltak velük, foglalkoztak Rudolffal, így Russ, Petter és Krafft. (Fastert 2000,105; Telesko 2006,255-312.) Amint azt a fent említett müncheni freskók példája mutatja, a nazarénusok a későbbiekben sok más középkori uralkodót is megfestettek. Unger Alajos műve tematikailag ebbe a sorba illeszkedik, ugyanakkor mégis ritkaságszámba megy. A Vajk-kép kapcsán az is Pforr és a bécsi nazarénusok befolyására enged következtetni, hogy bizonyos részletekben Albrecht Dürer hatása is feltételezhető, még akkor is, ha a német késő romantika szellemének megfelelően az ábrázolás lényegesen részletgazdagabb.37 A lovagok páncélzatát részben tollak díszítik akárcsak Pforrnál, és előképeiket olyan fa- és rézmetszeteken kereshetjük, mint Albrecht Dürer A lovag, a halál és az ördög című képe vagy Daniel Chodowiecki (1726-1801) munkái, (Fastert 2000, 72f.; Vancsa 1973, 23.) de lehetséges, hogy Unger fegyverraktárakat is tanulmányozott, ahogy azt Pforr és Schnorr is tették.38 (Fastert 2000, 97.) Az új történeti festészet tehát a történeti források és a történelem alapos tanulmányozását feltételezte, ennek ellenére nem autentikus, hanem inkább „utalásokkal teli szimbolikus ábrázolásmódról” beszélhetünk. (Uo. 73f.) A sokkal inkább történelmi pontosságra törekvő Schnorr esetében sem lehet a történeti fogalmát Leopold Ranke wie es eigentlich gewesen felfogásával azonosítani. (Vö. uo. 99.) Unger Alajosnál sem volt ez másképp, aki tanítómestere, Kupelwieser szellemében a XIX. századi történeti festészet idealista és realista irányzata közti középútként alakította ki művészeti felfogását. (Vancsa 1973, 157.) így például Árpád a párducbőrrel úgy hat, mintha autentikus rekonstrukció lenne, a kép másik oldalán ábrázolt Habsburg kétfejű sast ezzel szemben csak a XV. század második negyedétől használták, ahogy az Julius Schnorr von Carolsfeldnek köszönhetően 1835 augusztusa óta közismert volt. (Fastert 2000, 95.) Pietas habsburgica, pietas hungarica és a hungarus-tudat képi megfogalmazása A Vajk-festmény és a Rudolf-képek közti kapcsolatoknak egy további szintje is felfedezhető: a Habsburg vallásosság, a pietas austriaca, illetve habsburgica megjelenítései. (Coreth 2004; Ducreux 2011.) Habsburg Rudolf és a pap legendájában, ahogy a jámbor és nagylelkű uralkodó lova átengedésével kifejezésre juttatja tiszteletét az ostyát vivő pappal szemben, a pietas eucharisticára, az Oltáriszentség tisz154
