Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARÉNUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... teleiére helyeződik a hangsúly. A sajátos Habsburg vallásosság további formáit a fiducia in crucem Christi (kereszttisztelet, a Szentháromság tisztelete), a pietas Mariana (Mária-tisztelet) és bizonyos szentek, így Szent Lipót, Szent Vencel és a magyar Szent István tisztelete alkották. A casa dAustria vallásosságának különleges formái egy erősen szimbolikus rendszerré álltak össze, amely különösen az után vált meghatározóvá, hogy II. Ferdinánd — akinek keresztjére az Unger-féle Vajk-kép oltárán található utalás — 1620-ban győzelmet aratott a fehérhegyi csatában és megkezdődött Ausztria, Csehország, Morvaország, Szilézia és a glatzi grófság rekatolizációja. (Uo. 280.) А XVII. században a Habsburg-ház személyes és dinasztikus vallásossága meghatározott szertartásokból és körmenetekből álló nyilvános vallási rítussá alakult, amely egy új hatalmi ideológia és ezáltal egy különleges, teológiai alapú államraison és állami misztika alapjává vált. (Uo. 277, 279.) Az isteni kegyelemre való hivatkozás ekkortól a Habsburgok hatalmi igényeit szolgálta. Unger Vajk-képe és a Habsburgok közötti összefüggéseket bizonyítja Malfernek (2011) a bécsi Breitenseeben álló templom üvegablak-ciklusáról írt elemzése. Ott ugyanis Habsburg Rudolf mellett többek között Szent István király, továbbá Nagy Konstantin, Szent Vencel és Szent Lipót ábrázolása is megjelenik. Ezek alapján az sem tűnik véletlennek, hogy Unger Alajos Piero della Francesca freskóciklusát választotta mintának, amelyben Konstantin álma és a Szent Kereszt legenda is szerepel. A Mária- és szent tisztelet Magyarországon fontos szerepet játszott, de nem csak azért, mert a Habsburgok a rekatolizáció idején és politikai okokból különleges szerepet szántak a pietas Marianának és a dinasztikus szenteknek. Emellett ugyanis a középkori eredetű magyarországi kultuszokat is támogatták, a Szűzanyának, mint az ország védőszentjének (patrona Hungáriáé') tiszteletét és a Szent Korona eszmét, tehát a Mária-kultuszt és az Árpád-házi szentek, István, Imre és László ezzel összefonódott kultuszát. (Tüskés 2003, 23.) Ezek beépültek a törökellenes és ellenreformációs, majd a nemzeties-dinasztikus eszmerendszerbe, hogy aztán majd a XVIII. század végén új antidinasztikus vonást öltsenek magukra. (Uo.) A pietas habsburgica regionális párhuzamainak a kutatás ezidáig csak kevés figyelmet szentelt, (Ducreux 2011, 280f.) pedig a Vajk-kép jogosan értelmezhető a pietas hungarica manifesztációjaként, amely a nemzeti történeti-dinasztikus hagyományokra épülő, a bécsi pietas austriacával párhuzamosan fejlődő és a XVII. század második felében a saját királyok tiszteletében testet öltő helyi-nemzeti identitás hangsúlyozásával azzal versengő narratívaként jelent meg. (Uo. 282.) Rudolf erényei, az isteni kegyelem és a christomimesis ellenére az Árpád-házi királyoknak a Habsburgokkal szemben volt egy kikezdhetetlen előnyük: közvetlenül szent vérből származtak (beata stirps). (Uo. 286.) A Habsburgok hatalmuk helyi legitimálása érdekében ezért is igyekeztek származásukat koronaországaik régi királyaira visszavezetni, számtalan írás dicsőítette a cseh Szent Vencelt és a magyar Szent Istvánt, illetve Szent Lászlót is. (Uo. 281f.) Ez magyarázhatja azt is, hogy Unger a Vajk megkeresztelése mellett már említett, 1846-ban a pesti műegyletben kiállított festményén Szent László király témáját is feldolgozta.39 155
