Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: A nemnemes társadalom strukturális sajátosságai Moson vármegyében a rendi korszak végén
HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN A NEMNEMES TÁRSADALOM STRUKTURÁLIS... település adózók száma kiskereskedők (Mercator) nagykereskedők (Questor) Pomogy 618 2 1 Pusztasomorja 317-Szentandrás 369-Szentjános 880 3-Szentpéter 601-Tarcsa 451-Tétény 316-Valla 352-összesen 3904 5 1 2. táblázat A Bécsbe szénát fuvarozó települések adózói és kereskedői 1828-ban Forrás: MmL IVA 505a/ll-63. vö. WSLA B15 1-2 A táblázat adatai nem igényelnek különösebb kommentárt. A majd’ négyezres adózói csoportra csak hat helybeli kereskedő jutott, akik közül mindössze egy bírt számottevő súllyal. Ennek fényében úgy tűnik, a szénakereskedelmet és az Ausztriába irányuló helyi termelésű mezőgazdasági termékek és „természeti készítmények” kereskedelmét maga az úrbéres népesség bonyolította, külső közvetítői lánc igénybevétele nélkül.27 A honoráciorok A „tisztviselők és előbbkelők” rovatban összeírtak emelkedő, de mindvégig csekély száma jól jelzi a honorácior eredetű vármegyei közigazgatási apparátus és a szolgáltató értelmiségi hivatások fejletlenségét (a nemesi és papi értelmiség viszont nem állt az összeírás hatálya alatt). A fejlődés üteme és súlypontjai viszont mégis egyértelműen igazolják a professzionális tudás iránti igény megnövekedését a reformkor évtizedeiben. A honoráciorok száma 1805-ben 88 fő volt, ami 1847-re 202 főre nőtt. Átmeneti csökkenés után számuk 1827 és 1838 között ugrott meg, s nőtt közel két és félszeresére.28 A nemnemes társadalom az etnikum, a felekezet és a településtípus tükrében A továbbiakban arról szerettem volna közelebbit megtudni, vajon a rendi helyzet szerinti megoszlás változásait befolyásolja-e, ha valamely szűrőn keresztül szemléljük őket. Három, viszonylag pontosnak mondható független változó áll rendelkezésünkre: a település nemzetisége, felekezete és jogállása. 81
