Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: A nemnemes társadalom strukturális sajátosságai Moson vármegyében a rendi korszak végén
HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN A NEMNEMES TÁRSADALOM STRUKTURÁLIS... Az egyes rovatok kumulált értéket tartalmazó celláira az alábbi, a további elemzés számára kiinduló megállapításokat tehetjük: • a társadalmi helyzet szerinti férfinépesség = keresztény + zsidó férfiak öszszesen; • „előre bocsájtottak száma” = keresztény és zsidó férfiak társadalmi helyzet szerint + fiúgyermekek + nők; • összes keresztény férfi = az életkor szerinti férfinépesség; • összes keresztény férfi = katolikusok + evangélikusok + reformátusok + görögkeletiek; • összes férfi = keresztény férfiak + zsidó férfiak. Ezen összefüggések tisztázása azért is volt hasznos, mert így az eredeti felvétel nyilvánvaló elírásai könnyen korrigálhatóvá váltak. Az 1828-as összeírás rovatait közismert voltuk miatt nem mutatom be részletesen;20 a megfelelő helyeken adott esetben külön jelzem, ha valamilyen forrásértelmezési probléma áll fenn. Elöljáróban szeretném még hangsúlyozni, hogy az elemzésbe került esetek kis elemszáma (a települések száma) állításaim érvényét nem csorbítja. Mivel a vizsgálat a megye valamennyi településére kiterjedt, következtetéseimet a teljes sokaságban meglevő eltérések alapján hozom meg. Az egyes különbségek valódi eltérések, melyek így nem szorulnak reprezentativitásuk igazolására, vagy egyéb próbák általi ellenőrzésre. Az elemzéshez körülbelül 350 változót készítettem (ebben benne vannak az összeírások rovatai is), melyek lehetőségeit korántsem aknáztam ki teljes mértékben. A következőkben csupán néhány lényegesnek vélt megoszlás és érték bemutatására szorítkozom. A nemek aránya és kormegoszlása Célszerű lenne az 1784—1787 között végrehajtott józsefi népszámlálást megtenni kiindulópontnak. E forráscsoportot azonban éppen csak érintem, s több nehezítő körülmény miatt nem vontam be a kvantitatív vizsgálatba. Thirring Gusztáv alapvető feldolgozásában az akkori közigazgatási beosztásnak megfelelően az egyesített Győr és Moson megye adatait összevontan közli, ami lehetetlenné teszi az adatok megyei szintű értékelését. (Thirring 1938) Dányi Dezső és Dávid Zoltán ugyan megyei bontásban közük a jogi népességet (53.593 fő) és a távollevők, valamint az idegenek figyelembevételével a tényleges népességet (53.818 fő), de a felekezeti megoszlást mellőzik. (Dányi-Dávid 1960, 92-93.) Ugyanakkor a magyaróvári levéltárban fellelhető községsoros megyei összesítő21 segítségével az előbbi adatok jobbára ellenőrizhetők. A keresztény jogi népesség száma 51.302 fő, az 1558 zsidóval összesen 52.860 lakos. A tényleges népesség az 1357 távollevő és az 1636 idegen figyelembevételével — ami lényegesen eltér a távollevők 544 és az idegenek 769 főben rögzített számától, melyet a fél évszázada megjelent kiadvány közöl — 53.139 fő. 77
