Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Muzeológia - Közművelődés - Pápai Emese: A gyűjtés egy nagy kaland - a Reichnitzer - Gyimesi Gyűjtemény

ARRABONA 2012. 50/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS A GYŰJTÉS EGY NAGY KALAND A Rechnitzer - Gyimesi Gyűjtemény Pápai Emese: Rechnitzer János közgazdász, egyetemi tanár, rektorhelyettes 10 éve könyvet írt a gyűjtésről, melyben személyes gyűjtői tapasztalatait hozta nyilvános­ságra. Öt éve feleségével, Gyimesi Edittel közösen épített kollekcióját mutatta be, ki­állítás és könyv formájában is, benne részletes önvallomással.1 Most, a gyűjtemény második bemutatkozása kapcsán2 a gyűjteménnyé válás folya­matáról, a gyűjtői koncepció alakulásáról, a lehetséges folytatásról beszélgetünk. Először is mennyire nyújt teljes képet a kollekció egészéről az Esterházy-palota terem­soraiban látható anyag? Rechnitzer János: A bemutatott anyag a gyűjteményünknek csak egy része. Ezen a tárlaton a több rétegből álló gyűjtemény talán legújabb szeletét mutatjuk be. P. E. Mikor, milyen körülmények között kezdődött a gyűjtés és mióta tudatos? R. J. Von zu Hause mondaná a német, azaz otthonról. Szeretett Apám és Anyám szépséges tárgyakkal vették körül magukat, egy polgári család kellemes világát ala­kítva ki. Ebben helye volt a művészetnek, a festményeknek, szőnyegeknek, jó köny­veknek, a beszélgetéseknek a régi dolgokról. Aztán, a ’70-es évek végétől Pécsett éltünk, ahol a Pécsi Vásár kínálta a tárgyakat, meg maga a város, amely akkoriban nagyon pezsgő művészeti életet élt. Martyn Ferenc, Lantos mester, színvonalas ál­landó kiállítások... Szóval erre voltunk fogékonyak és már akkor elindult valami, egy kis, döntően a Nyolcakra (Márffy Ödön, Czigány Dezső) épülő kollekció ösz­­szeállításával. Majd itt Győrben, 1986 után újrakezdve, folytattuk. Kolozsváry Ernő gyűjteménye nagy hatással volt ránk, de többször találkoztunk Vasilescu Jánossal — csodálatos ember volt, nagy gyűjtő —, s a kilencvenes évektől a győri kortárs magyar és nemzetközi kiállítások is sok intellektuális izgalmat kínáltak, ezek is fo­lyamatosan inspiráltak bennünket. A tudatossághoz idő, tapasztalás, ismeretek, kapcsolatok, megérzések kellenek. Nem megy egyik pillanatról a másikra. Mi nem befektető gyűjtők vagyunk, akik tudatosan vásárolják a magyar klasszikus műveket, amelyek Hegyeshalom és Csap között na­gyon érdekesek és drágák, de már Bécsben senki sem ismeri az alkotóikat! Mi egy kortárs kollekcióban gondolkodunk geometrikus, absztrakt-geometrikus, illetve a konkrét művészetben, s olyan műveket, alkotókat keresünk — a gyűjtemény szelle­misége alapján is —, akik európai dimenzióban érdekesek, vagyis meghatározzák, mindenesetre befolyásolják ezeknek a művészeti irányzatoknak a trendjeit. 1 Rechnitzer János: (Mű)Gyűjteni, de hogyan? Régió Art Kiadó, Győr, 2002; Rechnitzer-gyűjtemény. Szerk.: Rechnitzer János, Régió Art Kiadó, Győr, 2007. 2 A kiállítás a győri Városi Művészeti Múzeumban volt látható 2012. július 7-augusztus 31 között. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom