Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Muzeológia - Közművelődés - Pápai Emese: A gyűjtés egy nagy kaland - a Reichnitzer - Gyimesi Gyűjtemény

ARRABONA 2012. 50/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS P. E. A kiállított tárgyak zöme geometrikus, illetve MADI (Mozgás-Absztrakció-Di­­menzió-Invenció) szellemiségű kortárs magyar és nemzetközi kis- és középméretű fest­mény, grafika, szobor, installáció. Hogyan alakult ki ez az irányvonal, illetve mióta ilyen a gyűjtemény karaktere? R. J. Közel tíz éve kerültünk kapcsolatba a MADI csoporttal, amely a geometrikus művészet új közelítését keresi azzal, hogy kilép a térbe és a geometrikus formákat nyitott, friss szerkezetekben adja vissza. A nemzetköz MADI csoport számos kül­földi és hazai művészével ismerkedtünk meg és az MTA kis győri galériájában fo­lyamatosan kiállítottuk a művészek munkáit. Ennek kapcsán többször jártunk Párizsban, Németországban, ahol számos művésszel megismerkedve tudtuk gya­rapítani a gyűjteményt. A MADI indított el a geometrikus, illetve az absztrakt-geo­metrikus művészet szeretete felé és így kezdtünk el tudatosan gyűjteni. Először a klasszikus mesterek egy-egy munkáját (Kassák Lajos, Weininger Andor, Péri László, Vajda Júlia, Kallós Pál), majd a klasszikus kortársak alkotásait (Lantos Ferenc, Mol­nár Vera, Maurer Dóra), valamint a kortársak (Saxon Szász János, Wolsky András) és a fiatalok (Németh Melitta) műveit. A kiállítás egy másik termében sikerült ösz­­szehozni a „kis klasszikusokat” is, azokat a kiváló művészeket, akik izgalmas kí­sérleteket végeztek a nonfiguratív művészet határmezsgyéjén, de munkásságuk egyelőre csak részben, vagy felszínesen kikutatott, ismert (Gábor Jenő, Szittya Emil, Rafael Győző Viktor, Illés Árpád). 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom