Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szilárdfy Zoltán: Krisztus hitelesnek tartott profilja a művészetben
SZILÁRDFY ZOLTÁN KRISZTUS HITELESNEK TARTOTT PROFILJA A MŰVÉSZETBEN Szilárdfy Zoltán KRISZTUS HITELESNEK TARTOTT PROFILJA A MŰVÉSZETBEN A 70 éve született Prof. Dr. Vanyó László (1942-2003), nemzetközi patrológus tudós, képzőművész emlékére A Krisztus-ábrázolások szétágazó bibliográfiájában Ernst von Dobschütz három kötetes, alapvető s közismert munkája már 1899-ben megjelent. (Dobschütz 1899) Igen jelentős Joseph Wilpert közel száz éve megjelent tanulmánya is, mely az ókeresztény művészetben végzett kutatásait foglalta össze. (Wilpert 1907) A Biblioteca Apostolica Vaticana a 2000. Szentévben reprezentatív kiállítást rendezett II volto di Cristo címmel. Nagyszerű katalógusában a világ legkiválóbb kutatói írtak tanulmányokat—köztük a nálunk is ismert Hans Belting —, feldolgozva a hét Krisztus-arc típust, amelyek már a keresztény ókortól kezdve a kora középkoron át a hitelesség kiváltságát vindikálták maguknak. (Róma 2000) Jelen közleményem azonos címmel a Mediterrán Világ alig ismert kulturális folyóiratában is megjelent már, amelyet átdolgozva, újabb adatokkal és színes képekkel bocsátók ismét az érdeklődők rendelkezésére. (Szilárdfy 2007) A hitelesnek tartott Krisztus-képmások közül csupán a Megváltó profil képét mutatom be. Az apokrif Lentulus-levél Krisztus-arca a késő középkorban minden műfajban, a grafikától a festészeten át az ötvös- és éremművészetig, de még a reneszánsz könyvkötések díszesen megmunkált bőrborításán is megjelenik. Az ún. smaragd-medál szétágazó hagyományát, változatainak sokféleségét a numizmatikában előforduló számos példa bizonyítja. (Helas 2000; Büchsel 2003; Liebmann 1987) A Krisztus-arc megjelenítése legendákból táplálkozik. Érdekes kölcsönhatás alakult ki a XVI. századtól kezdve figyelemmel kísérhető grafikai lapok és fémérmék között. Fontos mozzanatokat örökít meg az alig ismert szerzetes fráter, aki a szentképek modorában 1500 körül készítette el igényes rézmetszetét Krisztus profiljával, „Jézus Krisztus a világ Üdvözítője” latin nyelvű körirattal. Vele szemben az Ara Coeli Szent Lukácsnak tulajdonított kegyképének típusával rokon Mária-mellképet ábrázolt, melynek szintén latin nyelvű a fölirata: „Ó Mária, Isten Anyja könyörülj rajtam”. A művész „A’ monogrammal jelezte magát. (1. kép) Ez az ábrázolás mindkét arc tekintetében római eredetre utal. 267 1. kép „A” monogramista: Krisztus és Szűz Mária arcképe. 1500 k. Rézmetszet. Dresda, Kupferstich-Kabinett
