Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A dunántúli hosszú furulya történeti vizsgálata
BRAUER-BENKE JÓZSEF A DUNÁNTÚLI HOSSZÚ FURULYA TÖRTÉNETI VIZSGÁLATA Összességében úgy tűnik, hogy a magyar síp kifejezés még a honfoglalás előtti időszakból ismert lehetett és eredetileg a peremfúvós furulya típusok, illetve a szimpla nyelves nyelvsípok megnevezésére használták. Az elnevezés régiségére utal, hogy a későbbiekben jelentésbővüléssel az újonnan megjelenő (pl. klarinét) aerofon hangszerekre is alkalmazták. A magyar süvöltő elnevezés szintén régi kifejezésünk és már a XII. századból adatolható. A kifejezés eredete szintén a sí alapigére vezethető vissza. (TESz III. 1976, 637.) Az eddigi adatok arra mutatnak, hogy a síp és a süvöltő elnevezések eredetileg a peremfúvós furulya típusok elnevezésére szolgálhattak. A későbbiekben a síp jelentésbővüléssel az ajaksípokon kívül a nyelvsípok jelölésére is szolgált, míg a süvöltő a moldvai magyarságnál maradt fenn a peremfúvós furulya megnevezéseként. A furulya terminus elterjedése felveti a kérdést, hogy ha a magyarság ismerte volna a magrés furulya típusokat, akkor a későbbiekben miért vett volna át azok jelölésére egy idegen terminust. Egyéb hangszertípusok esetében ennek éppen az ellenkező irányú folyamata mutatható ki, vagyis az újonnan elterjedő hangszertípusokra a korábbi terminusokat alkalmazzák. Ezért a hangutánzó furulya szó átvétele nagy valószínűséggel azt feltételezi, hogy egy, a korábbitól eltérő fúvástechnikával megszólaltatott fúvós hangszertípus kezdett elterjedni a magyarság körében. Illetve felveti annak a lehetőségét is, hogy a furulya nem volt ismert a magyar nyelvterület egészén és csak egy kisebb csoportot érintő átvétel esetén az új hangszertípussal együtt, az arra használt idegen terminus is gyorsan elterjedhet. A hosszú furulya hangszertípus ábrázolása Egyiptomból már a predinasztikus időszakból (Kr. e. 3200-3100), az ún. II. Nagada-kultúrából ismert. (1. kép) Egy Nekhenben (Hierakonpolis) feltárt sírból előkerült faragott palettán különböző ragadozó-1. kép Egyiptomi hosszúfurulya, II. Nagada-kultúra, Kr. e. 3200-3100 (Hickmann 1961 nyomán) 237
