Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A dunántúli hosszú furulya történeti vizsgálata
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK és növényevő állatok láthatók, amelyek a vadászokat és az áldozataikat szimbolizálják. A paletta bal alsó sarkán egy két lábon álló, állatfejet ábrázoló maszkot viselő — a sakálfejű istenséggel, Anubisszal összefüggésbe hozott — alak látható, aki egy hosszú aerofon hangszertípuson játszik. (Hickmann 1961, 18-19.) A hangszer nádra jellemző ízesülése alapján feltételezhető, hogy a képen egy, a későbbiekben régészeti leletekkel is adatolható peremfúvós furulya típus látható. Az ókori Egyiptom sírfestményeinek áttekintése azt mutatja, hogy a felhangfurulyákat és az ujjnyílásokkal ellátott peremfurulyákat egyaránt ismerték. Az ujjnyílásokkal ellátott peremfurulyákra a hangszer alsó harmadán tartott zárt ujjrend utal. A felhangfurulya későbbi jelenlétére bizonyítékul szolgálnak a XVIII. dinasztia (Kr. e. 1580-1320) és a XIX. dinasztia (Kr. e. 1320-1200) időszakából származó sírfestmények. Az ujjnyílások nélküli felhang furulyákkal egy időben az V. dinasztia (Kr. e. 2563-2423) idején megjelentek az ujjnyílásokkal ellátott peremfurulyák is. (2. kép) AVI. dinasztia (Kr. e. 2423-2242) időszakából szintén maradt fenn peremfurulya ábrázolás és a Középbirodalom időszakából (Kr. e. 2160-1580) a szakkarai nekropoliszban folytatott ásatások során két különböző méretű (92,6 és 93.3 cm) négy ujjnyílásos peremfurulya is előkerült. Az ókori egyiptomi peremfurulyák kettőtől hatig terjedő ujjnyílásokkal rendelkeztek és ma. t vagy má. t volt az elnevezésük. Sachs úgy vélte, hogy a Közel-Keleten elterjedt peremfúvós nej az ókori egyiptomi hosszú furulyák leszármazottja. (Sachs 1940, 90.) Mezopotámiában a sumér időszakból (Kr. e. 2450) egy Ur városából, illetve az akkád időszakból (Kr. e. 2350-2170) Sarum-kin városból előkerült pecséthengerek tanúsága szerint szintén ismertek a hosszú vékony csövű aerofon hangszerek. (Rashid 1984,50., 62., 94.) (3. kép) Hasonló hangszerábrázolás az óbabiloni időszakból (Kr. e. 1950-1530) is adatolható. (4. kép) Valószínűsíthető, hogy az ábrázolásokon 2. kép Egyiptomi hosszúfurulya, V. dinasztia, Kr. e. 2563-2423 (Hickmann 1961 nyomán) 238
