Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK Pethe — segítőjével, Undival együtt — negatív karakter a költeményben. Noha „Szép volt [...] szép termete / Képe, sima, mosolygó / minden tette kellemetes / Tekéntetet bájoló [...] Az attyának szép vára volt / Sok Jószágok [...] gazdag” de mellette egy kegyetlen „Korts”, egy „szörnyeteg”, „Késértő rósz lélek”, „esze veszett”, „erkölcs nélkül való”, „Buja”, tigris lelkű, „elfajult lélek.” Egyetlen célja az volt, hogy megszerezze magának „Díszét Cseznek fajjának” melyért mindent meg is tett. Jucit egyfolytában zaklatta, állandóan a nyomában volt, és szinte már a halálba kergette. Még arra is képes volt, hogy a törökhöz forduljon segítségért: „így bódult meg, igy veszet meg / Hah egy magyar eszébe.” Kisfaludynál Varjas András is mindent megtett Rózsáért: cselhez folyamodva Orbán deákkal együtt László halálhírét keltette, hogy a szeretett nő hozzá menjen feleségül, és végre elfelejtse a törökkel harcoló magyar vitézt. A Csesznekben elbeszélőként megjelenő káplán a Csobáncz katona-jövevényének párhuzamos alakja, aki elmesélte Szentgyörgyi László halálát; valamint Pethe leghűségesebb zsoldosa, Undi pedig a „sátánfi” Orbán deákra emlékeztet. Bodroghy szereplői közül Kisfaludynál nincs párja a török basának, a „vad pogány [...] ördög’’-пек, aki dühében tömlöcbe vetette ellenfelét, Pethét, hogy megszerezze magának Jucit. Helyszínek Bodroghy Papp István története Győr és Veszprém közötti helyszíneken játszódik. Elsőként Győr vára jelenik meg a Barátok templomával, ahol a harcosok a győztes csata után hálát adnak Istennek. Majd szemügyre vehetjük a Rábát, a piacot, a magyar sereg pihenőhelyét, ahol egykor a török sétált, valamint láthatjuk a Patikát is, mely a piac sarkában épült. Ezután Györfi Lázár emlékeiben Veszprém tűnik fel a farsangi bállal, majd pedig a szerelmesek találkozásának helyszínére, Csesznekre megyünk. Lázár felocsúdása után újra Győrben vagyunk, ahol most már a templom mellett a Bécsi-kaput, és a Dunát is láthatjuk, valamint a káplán elbeszélésében megjelenik Zirc is, ahova Juci az őt Pethétől megmentő Tömböt küldte. A győri csata után végre eljutunk Pannonhalmán,21 a Bakonyon és a varsányi22 erdőségen keresztül a címben megjelölt Csesznekre, ahol fontos helyszín lesz a templom, a várkápolna, a várkapu, a vártorony, a tömlöc és Juci szobája. De közben kitekinthetünk a vár körül elterülő erdőségre is, és kiderül, hogy a török sereg pihenőhelyéről, Tamásiból23 indul a cseszneki ostromra. A cselekmény helyszíneiből arra következtethetünk, hogy a költő kellő tudással rendelkezett a Győrt és Veszprémet összekötő útvonalról, ami nem is csoda, hiszen nővére, Julianna24 Bakonyszentlászlón lakott,25 és nyilván Bodroghy időnként meglátogatta. A Cseznek várának költőjétől természetesen nem várhatjuk el, hogy történetének helyszínei pontosan megegyezzenek a Csobánczban olvashatókkal. Viszont eb
