Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
ш _ ARRABONA 2012.50/1. TANULMÁNYOK Székács visszaemlékezéseiből derül ki, hogy fiatal fiúként sokszor ellátogatott Bodroghyhoz, aki megismertette vele Dayka Gábor, Csokonai Vitéz Mihály és Kisfaludy Sándor verseit, akik közül — ahogy Székács fogalmazott önéletírásában — „kiváltképpen pedig ezen utolsót nagyon kedvelte”. Közben új szavakat és új verselési technikákat is megtanított patronáltjának (Székács 2008, 37.), aki Bodroghy István Úrhoz címmel még verset is írt hozzá.14 Továbbá arra is fény derül, hogy a Faragószék költője gyakran meglátogatta a Wenckheim-család,15 pontosabban Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolina uradalmának gazdasági irányítóját, Major Pált, aki — Bodroghyhoz hasonlóan — a soproni Evangélikus Líceumban tanult. Sőt 1794-95-ben tagja volt a Soproni Magyar Társaságnak, és talán az ő megkeresésére adományozott a mezőberényi jegyző16 1828-ban 100 forintot a könyvtár gyarapítására. (Bodolay 1963, 390., 714.) Cseznek vára, Egy rege17 A korábban bemutatott Faragószék című verseskötet 219. oldalán egy kidolgozott, 60 oldalnyi terjedelmű költemény kezdődik Cseznek vára címmel, melynek műfajmegjelelő alcíme (Egy rege) első olvasatra arra enged következtetni, hogy egy újabb, Kisfaludy nyomán készült regével van dolgunk. Tanulmányunk legfőbb célja, hogy a Bodroghy számára lehetséges mintaként szolgáló művek feltérképezése után bizonyítsa, vagy cáfolja mindezt. Az általunk vizsgált mű a Faragószékben a szintén nagyobb lélegzetű, Kisfaludy Sándor Himfyjét megidéző A Bodzafa Lantos című vers után, és a Horváth Mihályhoz írott levél előtt kapott helyet. 1821-ben íródott és megírásának körülményei pontosan nem ismertek, de a költő győri akadémiai tanulmányai révén talán értesülhetett arról, vagy személyesen is láthatta azt az előadást, az akadémia diákjai 1820. május 1-jén Pázmándi Horvát Endre Győr Visszavétele című művéből adtak elő. (Szabó 1963,334.) Talán ez magyarázza, hogy a Cseznek vára az 1598-as győri ostrommal kezdődik, és csak ezután kerül szóba a címbeli, témamegjelölő Csesznek. Bodroghy története egyszerű, középpontjában szerelmi történet áll: Györfi Lázár egy Veszprémben tartott farsangi bál után Cseszneken tölti az éjszakát, ahol megismerkedik és beleszeret a vár urának lányába, Juciba. Azonban az apa a lányát egy bizonyos Petiiének szánja, aki igen gazdag és megkedveltette magát leendő apósával. Csakhogy Juci elutasítja őt, mert szívét Lázárnak szánja, ezért a gazdag Pethe bosszúból a török segítségét kéri, akik elfoglalják Csesznek várát. Györfi Lázár a győri ostrom után azonnal Juci segítségére indul, és Pálffy Miklós csapatával onnan is kiverik a törököt. Csobáncz és Csesznek Bodroghy Papp István írásának elemzésénél először a szóba jöhető lehetséges mintákra kell kitérni, így Kisfaludy Sándor Csobáncz, Tátika és Somló című regéire, 168
