Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
tüntette, hogy „Első Kötet”. A folytatásról azonban — hogy elkészült-e, hol található, milyen jellegű verseket tartalmaz — információ jelenleg nem áll rendelkezésünkre. A kötetben az egy oldalnyitól a több tíz oldalnyi terjedelmű versekig sokféle műfaj és stílus képviselteti magát. Kezdetben a költeményeknél még a versírás helyszínét és idejét is megjelölte a költő, azonban a kötetben előre haladva ez vagy teljesen eltűnik, vagy következetlenül szerepel. Eszerint 1817. szeptember 3-án, Rábakeresztúron3 készült az első Lollihoz címmel, az utolsó pedig 1824. október 15- én íródott Méltóságos B. Orczy Theresia neve Innepére. Noha ennél nem szerepel helyszín, de az ezt megelőző verses levélnél Bodroghy feltüntette tartózkodási helyeként Mezőberényt. A kötetbe kerülő verseit az alkotó úgy másolhatta össze, ugyanis olvasás közben csak néhány javítással találkozhatunk. Továbbá a költeményeknél megjelölt időpontok és helyszínek azt sugallják, hogy a Faragószék költője az összeállításnál kronologikus szempontokat követett. Hogy miért készülhetett a kötet, arra pontos válasz nem adható. A már idézett alcímből („mellyen néhány üres óráit meg vonókésezte”) ítélve Bodroghy saját maga kedvtelésére, szórakoztatására verselhetett, azonban a kötet összeállítása kapcsán talán a költemények kiadása volt a célja. Bodroghy Papp István4 Bodroghy Papp István 1796. december 27-én született a Vas megyei Uraiújfaluban, egy evangélikus vallású nemesi családban,5 Papp Ádám és Szekér Marinka hetedik gyermekeként.6 A fiatal Bodroghy gimnáziumi tanulmányait a matrikulák szerint a Soproni Evangélikus Líceumban végezte 1808 és 1813 között,7 majd a líceum elvégzése után egy évig a pozsonyi jogakadémián,8 egy évig pedig a győri jogakadémián tanult.9 1822 és 1830 között Mezőberényben tevékenykedett mint jegyző (Jeszenszky 1878, 9.) és hites ügyész (TGy 1826, 141.), illetve mikor 1831-ben Berényt kolerajárvány sújtotta, ő maga 100 forintot adományozott a rendkívüli kiadások fedezésére. (Jeszenszky 1878, 30.) 1833-ban Gyomára került hites ügyésznek (TGy 1833, 122.), 1848-ban pedig a békési evangélikus esperesség consistoriumának egyik világi ülnökeként bukkan fel újra. (Székács 1848, 14.) Hogy mikor házasodott, születtek-e gyermekei és mikor halt meg, még további kutatásokat igényel. Annyi azonban bizonyos, hogy 1858-ban még élt, hiszen március 21-én levelet írt Székács József bányakerületi evangélikus püspökhöz, akitől azt kérte, hogy unokaöccse házasságkötésénél legyen jelen.10 Bodroghy Papp István irodalomkedvelő és irodalompártoló hírében állt. Mezőberényi tartózkodása alatt az 1802. november 1-jén meginduló gimnáziumban tanuló több fiatal fiút is pártfogolt, akikkel gyakran irodalomról, költőkről, versírásról beszélgetett. Közülük felkarolta a később költővé váló Sárosi Gyulát11 és Szakái Lajost,12 de az egyik legnagyobb támogatottja a fent említett Székács József volt.13 NEMESNÉ MATUS ZSANETT_____________________________________________CSESZNEK VÁRÁRÓL 167
