Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
SZÁL AI ATTILA NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRBEN 1922-1925 KÖZÖTT Az I. kerületi kampány A keresztényszocialisták — a KNEP országos szakadása ellenére — továbbra is a legjobban szervezett politikai erő voltak Győrben, s mivel a jelöltállítás folyamata náluk fejeződött be a leghamarabb, értelemszerűen a kampányt is ők kezdték elsőnek. Hegyeshalmy Lajos április elejére tervezett kampányrendezvényei IV. Károly halála miatt elmaradtak, ezért a kereskedelmi miniszter programjai a hónap második felére zsúfolódtak össze. Az április 19-én a városba érkező Hegyeshalmyt Darányi Kálmán főispán és Farkas Mátyás polgármester fogadta, majd azonnal tárgyalt Fetser Antal megyéspüspökkel, aki a támogatásáról biztosította. (GyH 1922. ápr. 20.) Április 20-án a főispán kíséretében a Kereskedelmi- és Iparkamarába látogatott, ahol támogatást ígért a város iparának és kereskedelmének. Másnap járt a Vagongyárban, a textilművekben, majd Schmidt H. János csokoládé- és cukorgyáros vállalatánál és a piskótagyárban. (GyH 1922. ápr. 21.; DH 1922. ápr. 21.) Itt természetesen a gyáripar fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Szociális érzékenyégét bizonyítandó meglátogatta a barakklakásokat is, s kijelentette, hogy támogatni fog egy lakásépítési programot. (GyH 1922. ápr. 21.; DH 1922. ápr. 21.) Hegyeshalmy Lajos végig élvezhette a közigazgatási apparátus szimpátiáját, hisz Darányi Kálmán főispán és dr. Kuncz Jenő alispán voltak a kísérői, s az alispán egyenesen Baross Gáborhoz hasonlította. (GyH 1922. ápr. 21.) Ahhoz a Baross Gáborhoz, akinél többet Győrért a város történelme során nem sokan tettek, míg Hegyeshalmy maradandót azért nem alkotott. A kereskedelmi miniszter május 8-án, a Lloydban ismertette részletes választási programját. Kifejtette, hogy mindenben egyetért Bethlen István politikájával, s kiemelte a miniszterelnök egy éves kormányzásának eredményeit, elsősorban a jogrend helyreállítását. (DH 1922. máj. 9.) Beszédében az általános keresztény értékek, valamint legitimista nézeteinek hangsúlyozása mellett elsősorban gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kijelentette, hogy megpróbálja orvosolni azokat a bajokat, amelyek Győr iparában és kereskedelmében megvannak. A vasútépítés felgyorsítását, a posta- és telefonhálózat fejlesztését, a textilipar támogatását ígérte. (DH 1922. máj. 9.; GyV 1922. máj. 9.) A május 19-én szintén a Lloydban tartott nagygyűlésén a munkások, valamint a köz- és magántisztviselők helyzetének a javítását ígérte. (DH 1922. máj. 20.) Az első kerületben induló másik esélyes jelölt, Németh Károly már pártja február 27-i megalakulásakor hangsúlyozta, hogy a „tiszta liberalizmus az egyetlen politikai zászló, amely a sokat szenvedett országot a boldogulás útjára viszi...” (GyH 1922. febr. 28.) Azt is világossá tette, hogy számára mit jelent a „tiszta liberalizmus”. „Én Tisza István fanatikus híve voltam és vagyok ma is”. (GyH 1922. febr. 28.) Hangsúlyozta, hogy a polgárságnak mind a keresztényszocialisták, mind a szociáldemokraták ellen küzdeni kell. Április 23-án a Lloydban tartott kampánygyűlésen Magyarország feltámadását a Tisza István szabadelvű politikájának újjáélesztésében 139
