Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
1 I- -____ ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK látta. Síkraszállt a közigazgatás demokratizmusáért, a teljes jogrend és jogbiztonság helyreállításáért, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem nagyobb támogatásáért. (GyH 1922. ápr. 25.) Támadta a Hegyeshalmy által létrehozott ipartörvényt, s kijelentette, hogy „a keresztényszocialisták „szeretet országból gyűlölet országot” csinálnak és megrendítették az ország hitelét külföldön. (DH 1922. ápr. 25.) Ő is szorgalmazta a köztisztviselők fizetésemelését és a munkások szociális helyzetének javítását. Beszédének volt két, Hegyeshalmy Lajos programjától alapvetően különböző eleme. Az egyik, hogy Németh szabad királyválasztást követelt, a másik pedig, hogy elítélte a numerus clausust. A Nemzeti Polgári Párt elnöke, Heinrich Ferenc levélben biztosította támogatásáról Németh Károlyt, (DH 1922. ápr. 25.) aki a május 22-i rendezvényükön újfent felekezeti békét sürgetett. (GyH 1922. máj. 23.) Természetesen ezzel az volt a célja, hogy elnyerje a nagyszámú belvárosi zsidóság támogatását. Az első kerületben a két esélyes között kibontakozó éles küzdelembe nem nagyon tudott beleszólni a független jelöltként induló Krisztinkovich Antal. Kampányát eleve későn, május elején tudta megkezdeni, miután csak akkor kapott szabadságot. (GyH 1922. máj. 5.) Legitimista nézetei miatt támogatásáról biztosította őt az Andrássy-Friedrich-féle párt, s mellette kampányolt a neves keresztény-ellenzéki politikus, dr. Giesswein Sándor is. Programjában az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog, a felekezeti béke, a társadalmi egység és a teljes jogrend megteremtése voltak a legfontosabb tartópillérek. (GyH 1922. máj. 16.; DH 1922. máj. 16.) Kijelentette, hogy híve a liberalizmusnak, de nem a „mai jogfosztó, hanem Széchenyi és Deák liberalizmusának.” (GyH 1922. máj. 16.; DH 1922. máj. 16.) Beszédének nagyon érdekes gondolata volt, amikor személyesen Gömbös Gyulát tette felelőssé az országban előforduló terrorcselekményekért. (DH 1922. máj. 16.) A rendezvényen felszólaló dr. Giesswein Sándor keményen bírálta a rendszert: az országban „fojtó levegő van, ha nem akarunk megfulladni, véget kell vetni a hazugságoknak”. (DH 1922. máj. 16.) Az elhangzott beszédek, programok talán legérdekesebb jellemzője, hogy ekkor még senki nem támadta nyíltan a kerületben jelöltet nem állító szociáldemokratákat, nyilvánvalóan azért, hogy megszerezzék az MSZDP belvárosi szimpatizánsainak a szavazatait. AII. kerületi kampány A második választókerületben az elsőnél jóval hevesebb küzdelem bontakozott ki a résztvevők között. Ennek oka az lehetett, hogy itt indult a legagilisabb kampányt folytató dr. Boros Alán, ill. Miákits Ferenc személyében volt szociáldemokrata jelölt is. Dr. Boros Alán aktivitását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár az ő helyzete nehezebbnek tűnt dr. Hegyeshalmy Lajoséhoz képest, besegített az első kerület keresztényszocialista jelöltjének a kampányába is, pedig két különböző, egy korМО
