Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Két országgyűlési gúnyvers a győri Egyházmegyei Levéltárból
____ ARRABONA 2011. 49/2. TANULMÁNYOK élvezhette sokáig, ugyanis a szabadságharc után neki is menekülnie kellett. Külföldről a kiegyezés után tért vissza Magyarországra. (Takáts 1929, 519.) Miért írhatta ő a két verset? 1833. január-február táján biztosan Pozsonyban tartózkodott, és már ekkor felhívta magára a figyelmet gúnyirataival. Továbbá a „Ha a’ vész dúl, ha a’ vész fényit...” kezdetű versben olyan személyek szerepelnek, akikkel személyes kapcsolatban volt. Ilyen volt Borsiczky és Károlyi. Továbbá tudomást szerezhetett a lengyel háború kevésbé ismert figurájáról, Chlopiczkiről is, ugyanis vagy a Trencsén megyei követtől értesülhetett róla, vagy Weinsky menekült lengyel őrnagytól, akivel szintén személyes kapcsolatban volt. Szónoki képességével sokakat lenyűgözött, emiatt sokan irigykedtek tehetségére. Műveltségét bizonyítja, hogy tudott németül, olaszul és franciául, valamint irodalmi, nyelvészeti tudását is gyakran fitogtatta.34 (Takáts 1929, 500., 515.; Szinnyey 1908,1256.) A legnehezebben utolsó két kérdésünkre adható válasz. Avers káptalani magánlevéltárba kerüléséről nincsenek információk. Elképzelhető, hogy a versek a káptalan akkori követének, Sághy Jánosnak35 kerültek a kezébe, és megőrződtek országgyűlésijelentései között. Annyi azonban teljesen biztos, hogy Thallóczy Lajos — a már korábban bemutatott különbségek miatt — nem ezt a kéziratot látta. Amit ő közölt, azzal Bécsben vagy Budán találkozhatott. Az itt bemutatott, 1832/36-os diétához kapcsolódó pasquillusok írója a névtelenség homályába burkolózott, mert ő is félt a retorziótól. Mindezek ellenére a versekből kihámozható adatok alapján azért némileg körvonalazódik személye. Versei tartalmuk miatt kedveltek lehettek, és szájról szájra vagy kézről kézre terjedhettek, melyet a Thallóczy által kiadott szövegváltozat és a levéltári forrás közti különbségek bizonyítanak. Ezt az is megkönnyítette, hogy a verselés és a rímelés egyszerűsége miatt könnyen megjegyezhetők voltak. Tartalmi szempontból ezek a költemények nem töltötték be a korabeli sajtó tájékoztató funkcióját, talán azért, mert ekkor már léteztek olyan lapok, melyek ezt hivatottak szolgálni. De mégis, általuk betekintést nyerhetünk társadalmi rétegek ellentéteibe, és megismerhetjük az országgyűlésen résztvevő kis- és középnemesek gondolkodásmódját, véleményét. Továbbá érzékelhetjük azon politikai és kulturális nézeteket, elveket, jelszavakat, melyeket a reformkor idején sokan követtek: haza, haladás, nemzeti múlt, nyelv, reform, közteherviselés, egyenlőség. 88
