Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Két országgyűlési gúnyvers a győri Egyházmegyei Levéltárból
NEMESNE MATUS ZSANETT KÉT ORSZÁGGYŰLÉSI GÚNYVERS... JEGYZETEK 1 A tanulmány előadás formájában elhangzott a XIII. Győri Levéltári Napon, 2010. november 17-én. Köszönettel tartozom a győri Egyházmegyei Levéltárnak, hogy rendelkezésemre bocsátották a két verset, továbbá dr. Dominkovits Péternek, a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára igazgatójának, aki szakmai tanácsaival segítette munkámat. 2 GyEL GyKMLt Th 46. nr. 5627. A versek elrendezése: egy lap két oldalán kaptak helyet. A recto oldalra két hasábban a Ha a vész dúl, ha a’ vész fényit kezdetű költemény első 6 versszaka került (mindegyik hasábban 3-3 versszak), a versora pedig az utolsó versszaka és két sora, valamint a Gúnyvers egy hasábban. 3 A reformkori országgyűlési pasquillusok mellett kevéssé ismertek az egyes megyékben a politikai csatározások alatt született, történeti forrásul szolgáló versek. Lásd pl.: Molnár 1990, 193-227.; Uő. 1993, 61-67.; Bodnár — Gárdonyi 1920, 65-68. 4 Ez nem jelentette teljes egészében azt, hogy semmit sem lehetett tudni az országgyűléseken folyó eseményekről, ugyanis az 1832/36-os diéta idején több —jurátusok által másolt—sajtótermék is eljutott az érdeklődőkhöz. 1833 februárjában Kossuth Lajos Orosz Józseffel együtt jelentette meg — a legsikeresebbnek számító és legnagyobb példányszámban megjelenő — Országgyűlési Tudósításokat, ezt követte Orosz önálló szerkesztésében az 1834 februárjától tájékoztató Diéta-közlő. Kacskovits Lajos 1833 elején meginduló és az év végén befejeződő lapját, a Constitutionel-1 Stuller Ferenc vette át Pozsonyi Hír-lapok, később Pozsonyi Lapok címmel. A következő tudósítás, a Pártatlan 1834-ben indult Jablanczy István révén. (Pajkossy 1995,124-128.) 5 Nem keverendő össze a szintén Hazánk címet viselő kereskedelemi és szépirodalmi lappal, melyet Kovács Pál szerkesztett Győrben 1847. január 2-től 1848. augusztus 14-ig. 6 Eredetileg Strommer Lajosnak hívták, és már a középiskolában kiemelkedő történészi készségekkel rendelkezett. Pályáját országgyűlési gyorsíróként kezdte, majd dolgozott a Nemzeti Múzeumban Fraknói Vilmos mellett, akinek köszönhetően 1877-ben átkerült a budai levéltárba levéltárosnak. Kállay Benjámin országgyűlési képviselő magával vitte Bécsbe, ahol a Hofkammerarchivban 1865-től levéltáros, majd igazgató volt. Közben tanított a bécsi Theresianumban, és történelmi tanulmányokat jelentetett meg. Elsőként Thallóczy tette lehetővé a bécsi titkos levéltárakban való kutatást, és szorgalmazta magyar oklevelek kiadását is. (Tömöry 1966,878-879., Szinnyey 1914,72-73.) Legfrisebb irodalmat lásd: Ress - Juzbasic 2010. 7 Az első vers CA mint Krisztus összejőve...” kezdetű) a Hazánk V, a többi (,,Mint Megváltónk hajdanában. . ” „Ha a vész dúl, ha a vész fényit...”, „A mi veres, jó nem lehet...” kezdetű, A magyar ifjúsághoz (1833. febr. 4.-én) és Az urbáriumra című) a Hazánk VI. kötetében jelent meg Gúnyszó az 1832/3 országgyűlésre címmel. (Hazánk V. 392-395., VI. 475-477.; 559-560.) 8 Thallóczy Lajos kiadásában másként szerepel: 6. sor: „Melyben lehel, melyben él”; 16. sor: „Gyakran meg csal ma”; 20. sor: „S elvesztegetettfattyait”; 22. sor: „Szemét a holló ássa ki”; 25. sor: „Régen mossa már ős Dunánk”; 27. sor: „De sem előtte, sem azóta”; 30. sor: „Emlőjéből nem szívta”; 40. sor: „Ily irigység; — kisebb kár?”; 50. sor: „Jezsuita csúf rendet!”; 52. sor: „Azok szóval a csendet!’; 67. sor: „Vagy pedig hát kérkedjen szét”; 80. sor: „Kiknek tiszta még szívok”. A többféle olvasat bizonyítja, hogy a pasquillusok kedveltek lehettek a diétái ülések alatt, és szájról szájra, vagy kézről kézre terjedtek. 9 Borsiczky István a korszakban más pasquillusokban is előfordul. „Borsiczky (Trencsén) / Esküszöm! hogy a mit hazám / Szabadságára tudok, / Egy csepp véremig kimondom, / Nem rémíthet semmi ok.” (Thallóczy 1886,392.) „Borsiczky a dicső’,’ (Thallóczy 1886,560.) „Borsiczky = Trencsén/Megáljgyilkos e kebel / Csak honni érzést nevel / Remeg bár mint hazájáért / Mint hős ki száll ‘s küzdve vív /Esni kell az Udvarfinak/‘S dits hírben ragyog a’hív!’ (Harsányi 1922,102.) „Legyen hazám véd angyala/Hős Borsiczky vezéretek,/Ha szent célját követitek, / Tudom nyugpartra értek!’ (Gyürky 1888, 151.) 10 Joseph Heinrich Garnier 1800-ban született Rastattban. A heidelbergi egyetem nyelvészet szakának elvégzése után a freiburgi egyetemen tanított. Politikai karrierje 1832-ben Párizsban kezdődött, ahova 1829-ben költözött. Joseph Savoye ügyvéd beszélte rá, hogy csatlakozzon a Deutscher Volksverein mozgalmához, melynek — kiváló szónoki tehetségének köszönhetően — hamar elnöke lett. 1833 végén Németországba utazott, hogy fiatal tagokat toborozzon, de megérkezése után letartóztatták és őrizetbe vették. 8 hónap után Franciaországba szökött, és rövid időre hátat is fordított a politikának. A közélet egyik szereplőjeként 1834 elején tűnt fel újra Londonban, (Schieder 1963, 16-17.) ahol Deutsches Leben, Kunst und Wissenschaft címmel újságot jelentetett meg, valamint menekültekből és munkásokból álló új mozgalmi csoportot szervezett. (Schieder 1963, 63-64.) Garnier az olasz 89
